Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 6. Kaskantyú
Vicián Pál béres - Gyurján Erzsébet Gőbölős András zsellér - Oroszi Erzsébet Kukucska Márton juhász - Kedves Katalin Petróczi János béres - Pálinkás Mari Laczkó János béres - Rideg Anna Szabó János béres - Csermák Mária Ragács János csősz - Tóbiás Mária A férfiak közül 12 béres, 2 juhász, l-l foglalkozása kanász, csősz, zsellér, molnár, illetve szűcs volt. Sárkány János haszonbérlő, majd birtokos Páhi településtörténetéből már ismert. A kiskőrösi evangélikusok esketési és halotti anyakönyvéből még további kaskantyúi lakosokról tudunk: Záhorszki György - Magloczki Susi (1851), Valach György béres - Kutyifa Mária (1852), Valuska Mihály - Litauszki Susanna (1860), Albert János - Bárányi Julis (1861), Gőbölös György - Szabó Éva (1861), Valuska Mihály - Moravcsik Erzsébet (1862), Husztafa Mihály - Kozár Éva (1862), Csvila János - Hrutka Ilona (1865), Litauszki István - Turcsán Zsuzsi (1867), Marko István - Benyik Susanna (1867). 17 9 Kaskantyún nem létesültek majorok — mint Páhi és Csengőd pusztán -, így a házas béresek és pásztorok nagygazda tanyákon dolgozhattak. A II. katonai felmérés (1860-61.) „Kaskantyús" pusztán Pázmándi Sándor, Sárkány Imre és Sárkány József nagyobb, Brado Pál, Kriskó András és Túrom Pál kisebb gazdaságát, egy csőszházat és Kaskantyú teleppel azonosítható helyen kiosztott földeket, azokon házakat és szőlőket tüntet fel. Eszerint a Kaskantyú telepet nem 1868-ban szállták meg, mint a vármegye-ismertető írja, 18 0 hanem évekkel korábban. Ez egybevág Kiss Pál megállapításával, mely szerint Kaskantyú parcellázását 1846-ban kezdték: az évszámot a telepítvény pénztárládájára feljegyezve találták, amit Bobek Márton pénztáros őrzött meg. 18 1 Az eddig ismertnél korábbi parcellázás ad magyarázatot arra, miért élt annyi családos béres már az 1850es években a pusztán. 1860 tájától nőtt a római katolikus telepesek száma. A kalocsai egyházmegye sematizmusa 1862-ben 50, három évvel később 59 katolikus vallásút tartott számon. 1865-ben elemi iskolai tanítás folyt Kaskantyún, Láng Péter tanító 11 tanyai gyermeket tanított. 18 2 A környék fíliáin ez volt az első elemi iskola. „Az egyházi főhatóság állította a kaskantyúi iskolát és tanítója részére évenkint 100 17 9 A kiskőrösi ág. hitv. ev. egyház eskettek anyakönyve V. 1850. január - 1875. okt. 20., Uo. halotti anyakönyv. 1852. évtől, •so F. SZABÓ Géza é. n. 277. 18 1 KISS Pál: Kaskantyú község története. Kéziratos szakdolgozat, 1981. Szerző nagyapja volt Bobek Márton, a település első pénztárosa. 18 2 Schematismus cleri archi-dioecesis Colocensis et Bacsiensis ad annum Christi 1865. Coloczae. 35. 110
