Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 6. Kaskantyú
frt-ot ád a nagymegyei pénztárból. A fölszerelés is mind az egyházi hatóság által történt. Az építésre 1874-ben 425 frt fordíttatott." 18 3 A kiskőrösi evangélikus egyház tanítói lakásnak házat vásárolt, s ebben 1869-ben indult a tanítás. A hívek maguk fogadták és fizették tanítójukat, és az egyház 5 mázsa rozzsal járult hozzá a javadalmazásához. 18 4 A pusztának 1870-ben 119 r. katolikus és 58 evangélikus, 18 5 1882-ben 144 r. katolikus, 182 evangélikus és 5 izraelita vallású lakosa volt. 18 6 Római katolikusok elsősorban Akasztóról, evangélikusok továbbra is Kiskőrösről települtek Kaskantyúra. 1884-ben készült Kiskőrös és Páhi nyomtatott kataszteri térképe, amelyről a korábbi térképekkel egybevetve felmérhető a Kaskantyú-Zsizsrtyiknek nevezett útmenti telep fokozatos kiépülése. 18 7 A kataszteri térkép az út két oldalán 32 házat, egy mellékutcában 11 házat tüntet fel. Egy útmenti vakközben hosszú épület, valószínűleg parcellázás előtti cselédház vagy istálló ismerhető fel. Egy nagyobb portán szárazmalom és szélmalom állott. A 19. század végén a kis falutelepen egy paraszt család öntöttvas korpuszszal ellátott fakeresztet állított. A kereszt fém lábazatának felirata: „Jézus! Istennek fia, Világ Megváltója Könyörülj rajtunk! Isten dicsőségére állították: özy. Tóth Istvánné szül. Páli Anna és fia, Tóth István. 1891." Közép-Kaskantyún keskeny „nadrágszíj-parcellák" voltak, amiből arra következtetünk, hogy a telepre költöző szegényparasztok néhány hold szántóföldet is vásároltak. 1884-ig Kaskantyú pusztán újabb tanyák alig épültek: az alsó-kaskantyúi két Sárkány-tanyán kívül — Sárkány Józsefé ugyan már major méretű gazdaság — Közép-Kaskantyún Brado Pálnak és Csűri Pálnak, a teleptől E-EK-re Pázmándinak és Soós Ferencnek volt nagy gazdasága. Egy közép-kaskantyúi gazdálkodó birtokán a szárazmalom mellé szélmalmot építtetett. A szélmalomépítés a 19. század második felében a Duna-Tisza közi települések tanyás határában módos gazdák jövedelmező vállalkozása. Az 1880-as években vásároltak birtokot Páhi és Kaskantyú pusztán a kecskeméti Tóth testvérek. Tóth István a Soós családtól vásárolt birtokon és majorban gazdálkodott. Cselédsége a kecskeméti tanyákról és Akasztóról származó szegényparasztokból verbuválódott. A 20. század elején 18 kat. hold szőlőt telepített, amit 6-6 holdas testben három kapással műveltetett. 18 3 A kalocsai érsekmegye népiskoláinak és tanüggyel foglalkozó egyéneinek évkönyve. 1877. Kalocsán, 9-10. 18 4 MESKÓ Sándor dr. 1989. 273. 18 5 GALGÓCZY Károly 1877. 277. 18 6 Schematismus cleri archi-dioecesis Colocensis et Baesiensis ad annum Christi 1882. Coloczae. 35. 18 7 Kiskőrösi Földhivatal, Kaskantyú kataszteri térképe. Másolta Südi Aladár kat. mérnök. Egybehasonlította Pál Gyula kat. főmérnök. Kiskőrös és Páhi 1884. évben és Bócsa 1912-ben. a m. kir. államnyomdában készült térképszelvényeiből összeállítva. 111
