Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 2. Bócsa - 3. Páhi - 4. Csengőd

Bakovszki, Boldog, Borzik, Bús, Dózsa, Gugyela, Hefkó, Jónás, Kastély, Klajkó, Kósa, Németh, Romfa, Szabó, Varga, Velez családból való házasultak (41 fő); keceli a Csizovszki, Flajsz, Kozma család több tagja; kalocsaiak: Bolvári, Demsa, Katus, Rideg, Valenti; homokmégyiek: Farkas, Tamás; szakmáriak: Baksa, Dusnoki, Harman, Kapitány; vadkertiek: Halász, Vulman. Az akasztói és a keceli bevándorlókat (24) a kalocsai szállásokról - Szakmár 11, Homokmégy 8, Negyven és Öregcsertő l-l -, Kalocsáról (12), Soltvadkertről (9) és Kiskőrösről (7) származott házasultak követik. A kalocsai egyházmegye sematizmusa 1895-ben a Kiskőröshöz tartozó csengődi fílián 428 római katolikus, 107 evangélikus, 45 református, együttesen 660 lakost, 1901-ben a már önálló csengődi anyaegyházban 576 római katolikus, 70 evangélikus, 58 református, 8 görögkeleti és 1 izraelita vallásút, összesen 713 személyt regisztrált.

15

3 Látható, a migrációs hullám az 1890-es évek első felében 21. ábra. Az 1900-1901-ben felépült csengődi római katolikus templom és plébánia. Egykorú képes levelezőlap nyomán zajlott és szinte kizárólag római katolikusok települtek Csengőd pusztára. Az evangélikusok száma föltehetően azért csökkent, mert felszámolták a nagycsengődi majort, ahol túlnyomó részben kiskőrösi, evangélikus vallású béresek dolgoztak, a beköltözők között viszont kevés körösi család volt. 1900-1901-ben a kalocsai érsekség adományából felépült a római katolikus templom és plébánia. 1902-ben Kovács István izsáki ref. lelkész, Buri Lajos vendéglős, Miskolczy Dezső, Eiler Márton és Katzenbach István gazdálkodók 15

3 Schematismus Cleri Archi-Dioecesis Colocensis et Bácsiensis ad annum Christi 1895. Coloczae. 42., Uaz 1901. 41. 99