Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 2. Bócsa - 3. Páhi - 4. Csengőd
kezdeményezésére megalakult az egyesült protestáns leányegyház. Telket vásároltak iskola és tanítói lakás számára. 15 4 Az egyházi sematizmus szerint az 1900-as évek első felében Csengőd puszta népessége ismét dinamikusan gyarapodott: 1905-ben 1192 lakost vettek számba, ami négy év alatt 479 főnyi növekedést jelent. A lakosság vallási megoszlása: 936 római katolikus, 203 evangélikus, 45 református, 8 görög katolikus, 15 5 tehát nagyobb mértékben a római katolikusok száma nőtt. Tudott, hogy a migrációban résztvevő korosztályok természetes szaporodása nagyobb az ádagosnál, de pár év alatt ilyen mértékű gyarapodást csak újabb betelepülési hullám eredményezhetett. Ennek a lehetséges összetevői: római katolikus templom és iskola épült, a protestáns leányegyház szintén iskolát épített, Csengődnek az 1882-ben kiépített Budapest-Zimony vasútvonal mellett állomása volt, ami kedvező értékesítési, szállítási feltételeket jelentett, főleg a szőlő- és gyümölcstermelők számára. Ugyanakkor a kis- és nagycsengődieknek 10-14 km-t kellett kocsizniuk, hogy hivatalos ügyeiket a Kaskantyú telepítvényi községházán elintézzék. 1907ben szervezkedést kezdeményeztek a közigazgatás székhelyének Csengődre telepítése érdekében. A keceli származású Orcsik András irányításával - és bizonyára a népesség dinamikus növekedése révén — többségre tettek szert a községi képviselőtestületben és 1907 májusában kocsikra rakták a községháza berendezését, felszerelését és a jegyző társaságában Kaskantyúról Csengődre szállították. A vármegye tiltakozott az önkényes eljárás ellen, de a kialakult helyzeten nem változtatott. 15 6 Ezzel az a sajátos helyzet következett be, hogy Páhi község székhelye Csengődre került. Csengőd az 1912. december 12-iki belügyminiszteri rendelet nyomán — mint utaltunk rá — kivált Páhi községből és 1913-tól, 11 256 kat. hold területen önálló község lett. 1913-ban készült az új község kataszteri térképe, amely kiváló forrás településének, a korábbi uradalom tanyásodásának elemzéséhez. 15 7 A Páhi határából kihasított Csengőd községnek öt fő határrésze, északról dél felé haladva: Kullér puszta, Kis-Csengőd, Nagy-Csengőd, Páhi puszta és Tabdi puszta. Minden határrészen több dűlő volt; pl. Kulléron Akasztói Kullér, Nagy Kolontó, Kis-Csengódön Fűzfás Pagács, szomszédságában Fácányos Templom18 4 F. SZABÓ Géza é. n. 260. 15 5 Schematismus Cleri Archi-Diocesis Colocensis et Bácsiensis ad annum Christi 1905. Coloczae. 13-44. 15 6 A krimibe illő történést PIVARCSI János írta le, a helybeliek visszaemlékezései nyomán Állítólag ez volt az előzménye annak, hogy Csengőd önálló községgé válhatott. Az ügy felderítése forráskutatást igényel és érdemel. 15 7 Kiskőrösi Földhivatal, Csengőd Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei nagyközség kataszteri térképének másolata az 1913. évi mérnöki nyilvántartás szerint. Bp. 1917. M. kir. államnyomda. A térkép 35 szelvényt tartalmaz. A Földhivatalban hiányzó 4 szelvényt a BKMÖL térképtárában tanulmányoztam. 100
