Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 2. Bócsa - 3. Páhi - 4. Csengőd

4. Csengőd Csengőd 1912-ben vált önálló községgé és területének korábbi története előbb Kiskőrös, majd 1873-tól Páhi történetével függ össze. 1850-ben „Csengőd puszta Pest-Solt vármegyében, Kis-Köröshöz tartozik, s az ottani földesurak bírják. Eloszlatik Alsó-Csengődre s Kis-Czebére és FelsőCsengődre."

14

4 A pusztát 1836-ban 20 római katolikus, 1 református és 62 evangélikus vallású, összesen 83 ember lakta.

14

5 Fényes Elek a puszták kiterjedéséről és használatáról így tájékoztat: Alsó-Csengőd Felső-Csengőd szántóföld 800 hold 600 hold kaszáló 600 " 700 " homokerdő 200 " 200 " mocsár 45 " 45 " turjános vízállás 200 " 200 " futóhomok 200 " 200 " 4845 hold 3045 hold A Wattay család, Kiskőrös földesura volt a puszták birtokosa, ennek emlékét őrizték a határban a 20. században is föllelhető W. F. jelzésű határkövek. 1848 után a puszták gróf Bethlen Béla és Sándor, gróf Degenfeld József, a Radvánszky és az Okolicsányi család birtokába kerültek.

14

6 Említettük, hogy a nagycsengődi majort a Bethlen család, a kiscsengődi majort Degenfeld József felesége, Teleky Auguszta, a Tabdi majort Strassburger Mátyás bírta. A kiskőrösi evangélikusok 1850-54. évi születési anyakönyveiből a következő csengődieket ismerjük: Benyo Susanna, Jondik István - Zahorszki Susanna, Feldinszki János béres - Molnár Susanna, Bálás Pál béres - Gombár Erzsi, Balázs György béres - Ba Judit, Kovács János béresgazda (!) - Ondruskó Zsófia, Sárkány József haszonbérlő - Sáfáry Johanna, Krtyik János béres - Bálás Éva, Szabó Pál béres - Ambrós Susanna, Zsitanszki János béres - Dicsa Susi, Csengődi Pál béres - Litanszki Mária, Török András béres - Ragács Mária, Marko András béres - Izsáki Ilona, Márko János zsellér - Gazsi Erzsébet, Opanszki György béres - Kis Susanna, Havram János béres - Bálint Mária.

14

7 A Páhi határából ismert Sárkány haszonbérlőt kivéve mind béresek, s többségük kiskőrösi szlovák. A magyar (vagy csak magyar családnevet viselő) béresgazda felesége szlovák származású. Meglepő, hogy 1870-ben a pusztán csaknem ugyanannyi 14

4 FÉNYES Elek 1851. I. 210. us KSH: A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900. V. Bp. én. 22. 14

6 F. SZABÓ Géza é.n. 260. 14

7 A kiskőrösi ág. hitv. ev. egyház születési anyakönyve. VI. 1850-1862. 96