Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 2. Bócsa - 3. Páhi - 4. Csengőd
személyt (84 főt) vettek számba, mint harmincnégy évvel azelőtt. Az ott élők háromnegyede evangélikus vallású kiskőrösi volt. 1880-ban viszont 179 személyt regisztráltak a pusztán, 14 8 tehát a birtokosok fejleszthették a majorsági gazdálkodást. 1891-ben Gauzer János, a kalocsai „Sárközi Takarékpénztár" igazgatója, Baráth Gyula csengődi, Kaszai István kalocsai és Lesták Ödön pataji lakosok, falutelepítés céljára, megvették a 3285 holdas Bethlen-birtokot és rögtön meghirdették az eladását. 1200 négyszögöles holdját 65 forintért parcellázták. Az 1930-as évek vármegye-ismertetője 80 telepes családot említ, melyek 358 lelket számláltak, 14 9 Pivarcsi János helytörténeti munkájában viszont első telepesként 97 családfőt sorol fel. 15 0 Utóbbit tartjuk teljesnek és mint kiváló forrást, átveszszük a szerzőtől. Jellemző a telepesek származása és területi megoszlása. Legtöbben Vadkerttől érkeztek: Burda János, Densics Imre, Eifert Márton, Eifert Pál, Eifert Sámuel, Eiler Ádám, Eiler Erneszt, Eiler Jakab, Frei Gáspár, Gáspár Imre, Gszelmann Ádám, Horváth György, Horváth István, Katzenbach Ádám, Mayer János, Martin Sámuel, Pinkl György, Reznik János, Rick Salamon, Roszinger György, Silbernhorn Henrik, Varga István és Windecker Henrik (24 fő). Keceltő 1 14 család települt: Béleczki József, Benyoda János, Fejes Ferenc, Haszilló Lajos, Herczeg István, Herczeg János, Maszlik Mihály, Orcsik András, Palásti Pál, Sebestyén Mátyás, Stenczel János, Török Pál, Varga István, Vida András. Kalocsai telepesek: Csóti István, Markó István, Szabadi János, Veszter Emília; negyvenszállásiak-. Kovács Antal és Mátyás, Zsubori János, Károly és Mihály; kiskőrösi Drach Antal; tázlári Lengyel Ignác és Sándor, csengődtek: Andriska Károly, Bősze János, Maglóczki Ádám; akasztói Budai Imre, Vörös József; pusztaszentimréi Blaskovits Sándor földbirtokos (!), paksi Boczang Jakab; törökszentmiklósi Fekete Károly; makói Gerstner István, Sarusi Mátyás, Vári Jakab; feketehegyi Feleki Lajos, Sápi Mihály, Szarka Mihály; kishegyek Hirka Lajos, Horváth Illés, Karaszy Sándor, Kecskés Péter, Szabó Benus; topolyái Kunfia Péter, Németh Antal, Takács János, Üveges Teréz, Vadászi János; temerim Orosics Ferenc; újvidéki Bátsy Gábor, Horváth József; kálmánfalvi Katona József, Kucsner Márton, Nespolya János, Papp József és Turucz Béla. 46 telepes, a családfőknek megközelítően fele szomszédos vagy közeli helységből költözött Csengődre, 12 telepes a Duna-mellékről (Kalocsa, kalocsai szállás, Komlód, Paks) és szembeszökően sokan, 29-en különböző bácskai tele13« KSH. Magyarország településeinek vallási adatai (1880-1949). I. Bp. 1997. 26. '3' F. SZABÓ Géza é.n. 260. ím PIVARCSI János: Csengőd község településtörténete. Kézirat. A szerző csengődi tanár, tanulmányából a helyi Önkormányzat 1995-ben kivonatos részleteket jelentetett meg, mindössze 19 oldalon. Adatgyűjtése megbízható, forrásul használható. 97
