Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár
sabb, a jövedelmet hozó üzemág. Deutsch Józsefnek 248 szarvasmarhája, 1394 juha, Tóth Istvánnak 198 marhája, másfélezret számláló juhfalkája volt. Ugyanakkor az is jellemző, hogy a 100 holdon felüli birtokosok közül a „csak" 102 holdas Horváth József tanárnak volt a legnagyobb (12 hold) szőleje. Lehetséges, hogy kisebb földű gazdálkodónak már volt hasonló vagy nagyobb szőlőtelepe, de a céltudatos, nagybani homoki szőlőtelepítés igazában a 20. század elején érinti meg a környék birtokosait, - és őket sem mindenütt. A felsorolt birtokosok közül kiskőrösi jövevény Litauszki János és Pszota Mihály, kiskunfélegyházi Tapody János, Kovács Kurkó Antal elődei pedig Szeged-Felsótanyáról költöztek előbb Tázlár és Bócsa pusztára, majd onnan Páhi határába. Az úri középbirtokok parcellázása után a nagyközség népessége tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt: 13 3 1890 1200 1910 Páhi népessége 1541 3389 4173 A Homokhátság vizsgált területén 1890-1900 között Páhi községben volt legnagyobb a népesség gyarapodása. A Jászságból, Tápió mellékéről, Kiskunfélegyházáról és más településekről érkező római katolikusok letelepülése megváltoztatta a vallásfelekezetek arányát: Páhi népességének vallási megoszlása 1910-ben: 13 4 római katolikus 3272 görög katolikus 4 református 255 ág. evangélikus 591 izraelita 24 egyéb 31 4173 Míg 1870-ben a lakosság 58 %-a evangélikus vallású volt, 1910-ben a római katolikusok aránya 78 %-ra nőtt. A római katolikus egyház megszaporodott híveinek gondozásában hosszú évekig mégsem tudott előrelépni. Páhi a váci egyházmegyéhez tartozott, Kaskantyú telep és az időközben létesült Csengőd (telepítését 1. ott) viszont a kalocsai egyházmegyéhez. Egy község katolikusságának ez a megosztottsága nehezítette az összefogást. A nagypáhii katolikusok 1896-ban a volt major megtárát kápolnává alakították, amely 1912-ben harangot 13 3 1910. évi népszámlálás I. MSK Új sor. 42. Bp. 1912. 805. 13 1 Uo. 194-195. 89
