Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár
Közigazgatási helyzetében 1871-ben történt lényeges változás: Páhit Csengőd, Czebe, Kaskantyú, Szűcsi és Tabdi pusztákkal összevonva nagyközséggé szervezték. Az így kialakított, 25295 kat. holdnyi - kismezővárosi nagyságú — terület népességéről a történeti és demográfiai irodalomban eltérő adatokat találunk. Számolnunk kell azzal, hogy 1870-ben a Páhival összevont puszták sem voltak lakadanok, az úri birtokon ott is létesültek majorok és kisebb gazdaságok, ahol számottevő cselédség lakott. Egyes kutatók figyelmét elkerülték ezek a körülmények. Pl. Galgóczy Károly az 1871-ben szervezett Páhi nagyközségről azt írja: „Összes lakosság 500 lélek körül van, fele római katolikus, másik felének nagyobb része ágostai, kisebb református." 12 6 A becsült lélekszám lényeges eltérést mutat a Közpond Statisztikai Hivatal nemrégiben megjelent kiadványában föltüntetett 1870. évi népességszámtól: 12 7 Vallás Csengőd Kaskantyú Páhi Tabdi róm. katolikus 20 70 277 36 református 1 35 32 evangélikus 63 216 339 53 izraelita 9 népesség 84 321 657 89 Páhi nagyközség közigazgatási területén 1870-ben 1151 ember élt: 671 evangélikus, 403 római katolikus, 68 református és 9 zsidó vallású. Kívánatos lenne ezt a populációt a puszták korábbi népességével összehasonlítani, de Csengőd, Kaskantyú és Tabdi települését külön-külön tekintjük át, s szeretnénk az ismédéseket elkerülni. Itt elégedjünk meg annyival, hogy a puszták népességének növekedése 1850 után lett gyors ütemű. Páhi 1879. évi kataszteri térképének elemzése előtt vegyük sorra a határ dűlőit (20. ábra). Csengőd pusztán: Buczka, Fűzfás, Pagács, Kullér Nagy Kolontó, Leányos Fehér, Fáczányos Templomhát, Lucskos Reiner, Sütő Pinczehalom - Sütő Tatárdomb; Páhi pusztán: Árkos, Gőbölylapos, Halász, Kenyérhalom, Korodahegy, Pénzeshalom, Rekettyés, Szívós; Kaskantyú pusztán: Kardosföld, KözépKaskantyú, Nyárfás, Római temető, Sivatag, Téglavető, Varjas; Tabdi pusztán: Alsó Tabdi és Szűcsi, Erdőalja Rókaluk, Szöllős erdőalja; C^ebe pusztán: Dinynyés, Fenekeden kút, Nagy Czebe, Szudovszki. 12 6 GALGÓCZY Károly 1877. III. 277-278. 12 7 Központi Statisztikai Hivatal: A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900. V. Bp. 22-25. 81
