Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

14. ábra. A nagybócsai Fischer-major az 1912. évi kataszteri térkép nyomán A parasztok gazdálkodására és a tanya jellegére mindenkor jellemző, voltak-e gazdasági épületeik, s ha igen, mifélék. A kataszteri térképek nyomán erről is képet kapunk: 1 épület volt 83 tanyán 2 " " 17 3 4 5 6 5 3 2 2 112 tanya Tudjuk, hogy számos telepesnek kocsija-lova volt és példákat ismerünk arra, hogy az istállót a házzal egy födél alá építették. Számottevő állattartással, kisparaszti gazdasággal azonban ott számolhatunk, ahol legalább 1-2 melléképület, istálló, ól volt a tanyán. A századelőn mindössze 22 ilyen tanyát regisztráltak Bócsán: nagyrészüket a Gáspár dűlőben. A gazdatanyák tulajdonosait érdemes föltüntetnünk: 65