Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

Melléklet

11. Az áttelepült család változtatta-e többször is lakóhelyét? Bocsátott-e ki újabb telepes rajokat önmagából, melyek új parcellázású pusztára, vagy telepített községbe vándoroltak? Ha igen, miért és hová vándoroltak tovább? 12. Összegzésül: jól járt-e a család a helyváltoztatással, az elvándorlással, vagy kedvezőtlenül hatott életére? III. Az áttelepült család kapcsolatrendszere 1. Új lakóhelyén kikkel tartott rendszeres kapcsolatot a család: Kapcsolataik mire terjedtek ki: munkavégzés, egymás kisegítése, szomszédolás, a társas élet alkalmai, lakodalomra történő meghívás, egyéb? 2. A családban felnőtt fiatalok ismeretségi körét, párválasztását mi határozta meg: a közös munkaalkalmak, a véleden, a szülők korábbi kapcsolatai vagy más? 3. Házasságkötés, műrokonság (komaság) révén kivel, kikkel kerültek rokonságba új lakóhelyükön? Törzslakosokkal vagy telepesekkel (honnan származókkal)? 4. Házasuláskor a lakodalmat mely település (család) szokásrendje szerint tartották? Az ünnepeket, jeles napokat a korábbi rend szerint ülték meg, vagy módosult a család szokásrendje? Kiknek a hatására változott? Összeházasodást követően a férj vagy a feleség szülőhelyének (családjának) szokásrendje a meghatározó? 5. Ismertek-e meg új ételeket, főzési módokat új lakóhelyükön? Miben tapasztaltak eltérést a család régebbi és lakóhelye között? (pl. szokások, öltözködés, építkezési mód, mentalitás, vallásosság, tájszólás — az észlelt eltéréseket írjuk le részletesen). 6. Hová és hogyan jártak piacozni, vásárra, búcsúba régebbi és új lakóhelyükről? Rendszeresen vagy alkalmilag jártak piacozni és vásárokba? Mit árultak a piacon, vásáron és mit vásároltak ott? 7. Visszajárt-e a család korábbi lakóhelyére? Milyen alkalommal? Tartott-e és napjainkban tart-e rendszeres kapcsolatot valakivel régi lakóhelyükről? Ajánlás: ez az útmutató nem merev keret. Csak a fontosabb kérdésekre szorítkoztunk! Ha gyűjtés közben új szempontok merülnek föl, legyünk rugalmasak: más, a kutatás célja szemszögéből hasznosnak látszó adalékokat is jegyezzünk föl! A legépelt kutatócédulákon célszerű a fenti kérdések jelzetére utalni, pl. II/ 1., II/7. Bárth János és Sztrinkó István közreműködésével összeállította Juhász Antal, 1987 nyarán. 388