Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

Melléklet

II. Az áttelepülés körülményei és következményei 1. Honnan és mikor történt az áttelepülés? Mi váltotta ki a lakóhely-változtatást? 2. Az áttelepülő foglalkozása, megélhetési forrása, családja vagyoni helyzete korábbi lakóhelyén? (ingadan vagyona lehetőleg részletesen) 3. Milyen módon költözött át a család? Egyszerre vagy szakaszosan telepedett át? 4. Ugyanarról a településről (határrészről) érkeztek-e más családok is az új lakóhelyre? Ha igen, kik? (rokonok, tanya- vagy utcaszomszédok, ismerősök?) Megbeszélték az elköltözést, vagy önállóan döntöttek róla? 5. Mennyi földön telepedett meg az új telepes? Tulajdonföldön, vagy bérföldön? Vállalt-e adósságot, bankkölcsön-törlesztést az áttelepülés miatt? Hogyan, meddig törlesztette? 6. Hogyan kezdte az életet a család új lakóhelyén? Volt-e a tanyaföldön, falusi portán ház, vagy az áttelepült maga építette? Állatállománya új telephelyén? (állatfajták és darabszám) 7. Ha a család maga építkezett, mondassuk el: hogyan, kiknek a közreműködésével, milyen szakaszokban épültek fel a lakóház és a melléképületek? Mit építettek először és utána sorjában? Az archaikus építményeket (földház, kunyhó, hantház stb.) igyekezzünk pontosan rögzíteni. 8. Korábban műveleden földön (legelőn), vagy már művelt földön vetették meg a lábukat? Ha újonnan parcellázott legelőre telepedtek, hogyan törték fel a gyepet? A gyeptörés eszközei, igásállatok, saját igaeróvel, összetársulva vagy bérszántással, esedeg kölcsönmunka, ledolgozás révén. Szükség volt-e talaj szintezésre? Ha igen, mivel és kik végezték? (írjuk le részletesen!) Első vetemények a gyeptörésben, hogyan termett a friss gyeptörés? (holdankénü ádag és a legjobb terméseredmény) Mikor, milyen időközönként trágyázták az ilyen földeket? (Utóbbiakra 1. Juhász Antal: A szegedi közlegelők feltörése. MFMÉ 1980/81-1. Szeged, 1984. 135-142.) 9. Változott-e a család gazdálkodása, illetve a parasztgazdaság termelési szerkezete az áttelepülést követően? Milyen új termelési ágat ismertek meg és vezettek be? (pl. szőlő-, dohány- vagy paprikatermesztés, az állattenyésztés valamely ága). Milyen volt a homokon a termőre fordítás folyamata? A termelési eljárásokat hol, kiktől sajátították el? 10. Gyarapodott-e a család új lakóhelyén? Ha igen, miből? A nemzedékváltás után az első telepes mit hagyott örökül utódainak? Ha az emlékezet nyomán több nemzedékre lehet visszatekinteni, mit kaptak örökül az első telepes későbbi utódai? 387