Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

VI. A MIGRÁCIÓ HATÁSA AZ ANYAGI MŰVELTSÉGRE - 3. A műveltség néhány sajátossága

83. ábra. A kutatóterület és környéke mai közigazgatási beosztása. A kötet a sűrűn vonalkázott terület benépesedését tárgyalja. A ritkán vonalkázott térségről L BÁLINT Sándor 1974. 1976. vetkeztetni lehet, meddig őrződnek a kultúrának némely sajátos jegyei. A 20. század legelején Bócsára költöző mélykúti asszonyok hosszú ráncos szoknyát hordanak, de leszármazottaik az új környezetben már elhagyják a viseletét. Ez a viseletváltás az 1920—30-as évekre tehető, utána csak néhány idős mélkúti aszszony tartotta magát megszokott öltözetéhez. A Kiskőrösről Tabdi, Kaskantyú pusztára települt szlovák asszonyok valamivel tovább hordták a tót viseletre jellemző slingelt alsószoknyákat, hosszú ráncosszpknyát, jórészt azért, mivel szüleik 363