Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
VI. A MIGRÁCIÓ HATÁSA AZ ANYAGI MŰVELTSÉGRE - 2. Küzdelem a homokkal. A homok megkötése
A homokföldeket tavasszal leszalmázták és a szalmát fogas hengörtú más néven szplmabengöneS. belenyomtatták a talajba, hogy megkösse azt/' 4 4 Mások megjáratták a jószággal a frissen szalmázott tavaszi vetést. A homok hasznosítására és megkötésére régtől fogva eredményesnek bizonyult a szőlőtelepítés. Kezdeményezői a tanyás városok (Szeged, Kecskemét, Nagykörös, Cegléd) polgárai, paraszti és úri birtokosai, akik szállásföldjeik homokos talajú területeit a 18. század közepe tájától kezdték szőlővel beültetni. 64 5 81. ábra. Két kerekű homokhordó bakity, 82. ábra. Bakity hátrabillentett ládája, Domaszék, 1968. Szerző felvétele. Domaszék, 1968. Szerző felvétele. MFM fotótára 15401. MFM fotótára 15394. Valamennyi alföldi város és falu körül voltak kisebb-nagyobb, 18. századi, 19. század eleji forrásokban Öregs go llőknek, Öregbegynek említett szőlőtelepek. Szegeden ezek a városmaghoz közeli feketeföldi szőlők a 18. század vége felé pusztulni kezdtek, mint Vedres István írta 1799-ben: „Szőlleim is itten vannak, de pusztulni kezdenek, s hasztalan homokra vágyódni, ahol is harmincöt esztendőtül fogva Bakkhusom gyümölcse virít szaporodva.. ," 64 6 A kortársi leírás szerint a síványokat az 1760-as évektől telepítették be szőlővel és 1840 tájára a város határában száz, kisebb-nagyobb szőlőhegy virult. A 19. század közepén a „szőlőbeli külső majorságokban" (vagyis belterjesen gazdálkodó tanyákon) 279 házban 1379 lakos élt. 64 7 Hasonló telepítések történtek Kecskemét, Félegy-háza, kisebb mértékben Majsa homokos határrészein is. " 4 KOREK József 1947. 64 5 FÜR Lajos 1983. 16-38., BÁLINT Sándor 1976. 573-574., JUHÁSZ Antal 1975. 296-301. 64 6 VEDRES István: Nemes szab. kir. Szeged városa megnagyobbítandó tanácsháza talpkövének letétele alkalmatosságára készült versek. Pest 34 7 PALUGYAY Imre 1853. II. 229. 354
