Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
VI. A MIGRÁCIÓ HATÁSA AZ ANYAGI MŰVELTSÉGRE - 2. Küzdelem a homokkal. A homok megkötése
fél markához hasonló. Kovácsmester készítette 1917-ben és 1944-ig volt használatban. 64 0 Lovaknak igen megterhelő volt a hegyhúzó huzamos tartamú vontatása, a nagyobb igaerejű ökrök használata viszont eléggé meghatározta az eszköz alkalmazási körét és elterjedését. Ökröket ugyanis csak módos homoki gazdák tartottak. Nagy Dezső kutatásai szerint a hegyhúzót a szeged-alsótanyai Ásotthalom, Királyhalom kapitányságban, a közeli halasi tanyákon, valamint a Harka és Kötöny pusztai tanyákon használták. Ezekre a pusztákra nagyrészt szegedalsótanyai családok települtek, és mivel a harkakötönyi hegyhúzót szegedi barkácsoló készítette, úgy véljük, alkalmazása szegedi gazdacsaládoktól indult ki és el77. ábra. Hegyhúzó használata Kiskunhalas határában, Felsőkistelek pusztán 1958-ban. Thorma János Múzeum fotótára: 3398. terjedése az ő kirajzásukhoz, vándorlási útvonalukhoz köthető. Tálasi István kutatása szerint az eszközt Félegyházán homokhúzpnzV. említették. Vas nyesőéllel ellátott, széles ládájú változatát négy-nyolc ökörrel vontatták, azzal termelékenyebben lehetett „laposra húzatni a partot." 64 1 Az eszközt ismerték Mérges pusztán, északabbra Bócsán, sőt a felső-kiskunsági Szabadszálláson is, de használata nem volt gyakori 64 2 Szélesebb körben elterjedt, hogy kocsin hordták el a buckákat földjük mély fekvésű területeire. Levették a közhasználatú igáskocsi négy lőcsét, a két megvasalt kocsioldalt, a saroglyákat és a kocsioldalt deszkákkal helyettesítették. Az első "o NAGY Dezső 1956. 99. TÁLASI István 1977. 200. 64 2 Szabadszállási alkalmazását említi BELLON Tibor 1994. 165-166. 351