Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

VI. A MIGRÁCIÓ HATÁSA AZ ANYAGI MŰVELTSÉGRE - 2. Küzdelem a homokkal. A homok megkötése

keret alkotja, amelyre billenthető vaslemezet erősítettek. A lemez elülső széle élben végződik, hátsó széléhez két fanyél van rögzítve. Két oldalon egy-egy vas tette lehetővé, hogy az eszközzel minél több homokot tudjanak elhúzatni (78. ábra). Hossza 200 cm, szélessége 100 cm. Készítője és használatának ideje ismeretlen. 76. ábra. Homoktalaj egyengetése két ló vonta hegyhúzóval az 1930-as években. Lakatos Vince felvétele. A másik kiskunhalasi hegyhúzót a gyűjtő, Janó Ákos 1957-ben így írta le: „Keményfából faragott, alul vasalt, mindkét végén kissé ívesen felfelé hajló talpak felső részére téglalap alakú, lapátszerű vaslemez van csavarozva. A vaslemez első szélére élezett vas van szegecselve. A lapát felső oldalán kisefák két vaspánt van rögzítve. Két középső talpfája rögzítő keresztfával ellátott nyélben folytatódik." Hossza 171, szélessége 131 cm. Az 1880-as években készült és az 1930-as évekig használták.

63

9 A Néprajzi Múzeumban őrzött, Harkakötönyben gyűjtött hegyhúzót Nagy Dezső kosaras szerkezetűnek írja le, amelynek „kosara" a modern markológép 63

9 A hegyhúzó leírását a tárgy leíró kartonjáról vettem. Janó Ákos 1957-ben gyűjtötte Kiskunhalason, leltári száma 57.17.1. 350