Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

VI. A MIGRÁCIÓ HATÁSA AZ ANYAGI MŰVELTSÉGRE - 2. Küzdelem a homokkal. A homok megkötése

kisebb-nagyobb földrakományt elhúzatni, de a teher nagy súlyánál fogva leginkább négy ökörrel, ritkábban lóval vontatták. Alkalmazása két embert igényelt: egyik a hegyhúzó szarvát fogta, induláskor a lapátszerű fúró alkatrészt a homokba mélyítette és a húzatást irányította, a másik az ökröket vagy a lovakat vezette.

63

8 A szegedi múzeum néprajzi gyűjteménye két hegyhúzót őriz. Az akácgerendákból összerótt eszközt Harkakötönyön (Bács-Kiskun megye) gyűjtötte Nagy Dezső (1. 74. ábra). Helyi barkácsoló készítette 1920 táján. Szélessége 140 cm, teljes hossza 184 cm (leltári száma 54.20.1). Ennél fejlettebb a csúszótalpas lapátú, vaslemezzel borított hegyhúzó (75. ábra), melyet Szeged-Alsótanyán szin75. ábra. Hegyhúzó csúszótalpas lapátrésze a tanyaudvaron. Ásotthalom, 1956. MFM Fotótára: 4344. tén parasztember készített, helyi kovácsmester közreműködésével. Azért is célszerű szerkezetű eszköz, mert erős fakeretben elforduló lapátrésze átbillenthető. 1955-ben traktorral is húzatták, és igen alkalmasnak bizonyult nagy területen a homoktalaj szintezésére. A kiskunhalasi múzeum gyűjteményében ugyancsak két hegyhúzó van. Az 54.114.1. leltári számú hegyhúzót két szántalppal egybeépített keményfa »» NAGY Dezső 1956. 91-101. 349