Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
VI. A MIGRÁCIÓ HATÁSA AZ ANYAGI MŰVELTSÉGRE - 1. Településforma, hajlék, lakóház
Azok a szegényparaszt telepesek, akiknek buckás homokföld jutott, a homokbuckába ásták hajlékukat: „... beleástak a partba egyenesen, belülről az oldalát ricaszárral (napraforgószárral) vonták be, hog (a homok) be ne omoljon." Az ilyen, buckába vájt kunyhót partháznsk is nevezték. Szentimre pusztán hallottuk a lakhangi megnevezést, melyet a kiskun pusztákról írt szociográfiájában Lakatos Vince is említ. 62 6 Sok telepes családnak sem pénze, sem alkalma nem volt arra, hogy a közelben építőanyagot vásároljon és aki korábbi hajlékát eladta, s nem volt hol meghúzódnia, annak mielőbb födélre volt szüksége a feje fölé. Az építőanyagot a természed környezetből vették. 73. ábra. Gyephantokból épített lakóház. Épült: 1900. Szeged-Alsótanya. Szerző felvétele, 1968. írott források tanúsítják, hogy a réti földből kivágott gyeptéglát századok óta használták sáncok, erődítmények készítéséhez és építkezésre is. „Hantos avagy hantal foedoett kunnyocskákban (caespiter tectis tugguriolis) laknac vala" - idézi a 17. századi forrást Inczefi Géza. 62 7 Bálint Sándor 1830-ból való levéltári adalékkal bizonyítja a gyephant, gyeptégla használatát a szegedi táj népi építkezésében: „A köz határok között (...) találtatik azon gyöpös hantokból készült lakás." 62 8 Kutatóterületünk minden településén megtaláltuk a gyephant alkalmazásának emlékanyagát. Néhány példa: , JA'kor az öreg Lázár idejött, göphantbul építött." (Tázlár) „Gyöphantbul raktak gunyhót előbb" (Bócsa). ,ylpám legelsőbb bantbul építötf' (Bugac). 62 6 LAKAKATOS Vince 1988. 18. Soltszentimrén a lakhangi megnevezés egy bizonyos határbeli épületet illetve határrészt jelöl, térkép is feltünteti. 62 7 INCZEFI Géza 1958. 104-105. 82 8 BÁLINT Sándor 1957.1. 563-564. 345
