Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
VI. A MIGRÁCIÓ HATÁSA AZ ANYAGI MŰVELTSÉGRE - 2. Küzdelem a homokkal. A homok megkötése
2. Küzdelem a homokkal. A homok megkötése „ Van barna meg világos homok. A színéről már meg lehet látni, milyen annak a homoknak a minősége. Ha erősen trágyáztuk, akkor a szjne is megváltozik, barnább lesz Akkor is változik, ha munkálják. A homok olyan, mint a részeg ember, addig nyeli a vizet, míg kifelé nem jön belőle (...) Némely része, amelyik a legvilágosabb, az nagyon silány, azt viszi a szél legjobban Tarackmező mög pörjefű volt benne. Ahol begyöpösödött, ott nem nagyon hordta már (a szél). Volt benne olyan rész ah°lg)°P se v°lt> aZ a legbuckásabb.,." 62 9 Mérges pusztán letelepült tanyai ember jellemezte így a homokot. Amit elmondott, abban benne van a parasztember természetismerete. A kecskeméti ember a határt borító homoknak több fajtáját különböztette meg: színe szerint van fehér, sárga, vörös, barna, fekete és szürke homok. A fehér, sárga és vöröses színű homokra telepítették a szőlők és gyümölcsösök nagyobb részét. A barna és fekete homokot, amely szántóföldi művelésre is igen alkalmas, televényes homoknak mondták. Ahol a homok szikföldet borít és mészkonkréciókkal is kevert, a talajt ércesnek nevezik, és ahol a mészkonkréciók a felszínen vannak, a homokot macskaszarostiák mondja a kecskeméti parasztember. A silány minőségű, laza homokot poszahomoknak, az altalajból kútásásnál előkerülő homokot fosóhomoknak említik. 63 0 Szegedi földön a fehér, szőke, barna, fekete homokot különböztetik meg és a kecskemétivel azonos jelentésben ismert a poszahomok és a fosóhomok kifejezés. Bálint Sándor anyaggyűjtése szerint a szeleshomok „olyan tanyai homok, amely erősen ki van téve a szél hatásának," a szpllőhomok pedig a szőlőültetésre való laza homoktalaj megnevezése. 63 1 írott forrásokban és a szépirodalomban fölbukkan a sivány és a sívó homok kifejezés. Tömörkény István úgy ismerte: „... a sívó homok az, amelybe belesüpped az ember és ha kocsival megy benne, ugyanazt láthatja, mintha vízben járna: a kerék hullám gyanánt hozza föl a homokot." 63 2 A szegedi nép a sívány egyik fajtáját fóláradó homoknak emlegette. Az Alsó-Kiskunságban legrosszabb a posza-, fosó-, futó-, szalajtó-, sívány-, sivatag; szélhomok és a csiligés homok — utóbbira mondták, hogy „ott bukfencet se lehetett vetni. "A vadhomok sok munkával fogható termelésre, a szelíd homok viszonylag hamarabb. Utóbbit növényzet borítja: a mezpshomok rendszerint gyepjárás, ritkább fű a birkának, sűrűbb a marhának adott legelőt. A sovány homoknál mélyen van a vízzáró agyagréteg, a kövér, erős, telekes homoknál a felszínhez közelebb. Tapasztalat szerint a homok színe — ásványi összetételétől függően — jelzi minőségét: a fehér, kese homok nehezen javítható, a vörös, kásás szintén gyenge, a barna hoMFM-Néprajzi Adattára 38-1967. 26. SZABÓ Kálmán 1934. 8-9. "i BÁLINT Sándor 1957.1. 608-609. Idézi BÁLINT Sándor 1957. II. 407-408. 346
