Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
VI. A MIGRÁCIÓ HATÁSA AZ ANYAGI MŰVELTSÉGRE - 1. Településforma, hajlék, lakóház
mény, hogy Kecskemét városa Bugac és Monostor pusztájában 1912-ben, Monostorfalva néven falut telepített, de annak az illetékes hatóság nem adta meg a községi önállóságot. Pedig a faluban 1922-től közigazgatási kirendeltség működött. Igazgatási szempontból helyzete az alföldi városok határában sorra létesülő tanyaközpontokéhoz hasonló (pl. Szeged-Alsóközpont, Szeged-Felsőközpont, Hódmezővásárhely-Kutas stb.) 62 0 A két világháború között vált önálló községgé Jakabszállás (1924) és Felsőpusztaszer (1934), ezt külön időszaknak kell tekintenünk. Végül hét benépesült puszta, az összecsatolások révén öt „pusztai" település 1945 után érte el az önálló községi létet: Csólyospálos (1945), Kaskantyú (1949), Bugac (1950), Kömpöc (1950), Tabdi (1952). Ez a terület településtörténetének újabb korszaka, mely kívül esik munkánk időhatárán. * Az első telepesek sok helyen földbe mélyített hajlékot építettek, melyek a neolitikumtól a legújabb korig végigkísérik az emberiség történetét. A szakirodalom ennek az építménynek két változatát különbözteti meg: a veremházat, amelynek a lakógödre teljesen a földbe mélyedt és a gödörházat, mely részben földbe süllyesztett, részben felmenő falazatú épület. 62 1 Tárgyalt korunkban a Duna-Tisza közi pusztákon épültek veremházak és gödörlakások is. A szegedi Dugonics András a 19. század elején a földbe ásott házat így írta le: „Azokat a házikókat, melyeket Magyarországnak némely részein a föld alatt ásnak és télennyáron benne laknak az emberek, Putrinak nevezik az oda-való emberek." 62 2 Széles körben elterjedt putri, putriház megnevezése, 62 3 területünkön pedig leggyakrabban gunyhónak, fődgunyhónak mondták. Szeged város külterületén 1887ben 20 putrit (kunyhót) vettek számba, többségét a nem sokkal azelőtt kiosztott közlegelőkön, kishaszonbérlők építették, ami tanúsítja, hogy azonos természeti és társadalmi körülmények között az egész tájon laktak földházakban. 62 4 Egy Mérges pusztán 10 lánc (magyar hold) földön megtelepedő szegedi szegényparaszt adatközlése: „Gunyhót építóttem. ke ástam egy méter mélyen a földbe, egy lyukat hánytunk ki a buckából. A földembe esött egy vékás (400 négyszögöl) erdő, onnan termeltük ki a fát, akáfát ...ke kellett horogfázni, a tetejére meg nádat tettem (...) Toposokat raktunk le, az egy öles vagy másfél öles fa(psz\op). Olyan gunyhót építöttünk, mint egy krumplisveröm... Egy helyiség volt az egész Kicsi ablaka is volt. kaktak ilyenben mások is, volt, aki több esztendőn keresztül is. Mi két esztendő múlva tudtunk eg kis vályogházat építeni." 62 5 Vő: ERDEI Ferenc 1942. 250-254., JUHÁSZ Antal 1989. 101-107., 125-127. 62 1 BARABÁS Jenő - GILYÉN Nándor 1987. 16., DÁM László 1981. 62 2 DUGONICS András: Jólánka, Etelkának leánya. I. Pozsony-Pest, Landerer, 1809. 122. 62 3 SZTRINKÓ István 1987. 36-40. 62 4 JUHÁSZ Antal 1996. 303-312. 62 5 MFM Néprajzi Adattára 38-1967. 344
