Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

VI. A MIGRÁCIÓ HATÁSA AZ ANYAGI MŰVELTSÉGRE - 1. Településforma, hajlék, lakóház

A tanyasorok, más szóval sortanyák településtörténeti, településnéprajzi kérdéseivel Mendöl Tibor szarvasi tanulmánya óta Erdei Ferenc, Gráfik Imre, Bárth János és e sorok írója foglalkozott.

61

8 Erdei a szarvasi szlovákok, a szabadkai bunyevácok tanyasorait — a nyíregyházi szlovákok (tirpákok) bokortanyáihoz hasonlóan — a csoportosulásra hajló szláv települési hagyománnyal hozta összefüggésbe. Úgy véljük - Bárth Jánossal egyetértve -, hogy a tanyasorok eredeztetésével még korai foglalkozni. Előbb készüljenek leírások közelmúltban 72. ábra. Két, kiépülőben lévő tanyasor a szabadszállási Jakab pusztán 1861-ben. II. katonai felvétel: XXXV. 57. szelvény. felbomló, ma is megfigyelhető tanyasorokról, azok kialakulásáról. Létrejöttüknek helyenként más és más háttere lehetett. Annyi bizonyos, hogy tájunkon a puszták parcellázása után számos tanyasor keletkezett, s vizsgálatukból levonhatjuk azt a következtetést, hogy a Duna-Tisza közén a közlegelők és az uradalmi birtokok felosztásának települési fejleményei. Említést érdemlő nevezetes 61

8 MENDÖL Tibor 1928., ERDEI Ferenc 1942. 224-226., GRÁFIK Imre 1988., JUHÁSZ Antal 1974., 1994., 1998., BÁRTH János 1996. 201-202. 341