Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

VI. A MIGRÁCIÓ HATÁSA AZ ANYAGI MŰVELTSÉGRE - 1. Településforma, hajlék, lakóház

szállás földjének megtelepedésre leginkább alkalmas darabján építkezett, alkalmazkodva a természetföldrajzi föltételekhez.

61

7 A 19. század végi és 20. század eleji birtokparcellázásokon válik mind gyakoribbá a kimért dűlőföldeken utak, dűlőutak mellé település. Fontos hozzáfűznünk, hogy a puszta felosztásakor még nem voltak dűlőutak, azokat részben a határt felmérő földmérők tervei, részint maguk a telepesek alakították ki. Ahol 71. ábra. Tanyasor Móricz-Gátja pusztán 1861-ben. II. katonai felvétel: XXV. 58. szelvény pl. egy nagyobb pusztát nem egyszerre osztottak ki, vagyis az eladott földek mellett még göbölyjárás, baromjárás maradt, pl. Orgoványon, Bugacon stb., ott a parcellák kimérése határozta meg a megtelepülés helyét, és nem az út, amely gyakorta még átszelte az osztaüan közlegelőt. 6i7 papp László 1936., 1940., MÁRKUS István 1943., JUHÁSZ Antal 1975. 340