Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

VI. A MIGRÁCIÓ HATÁSA AZ ANYAGI MŰVELTSÉGRE - 1. Településforma, hajlék, lakóház

Úgy véljük, hogy az uradalmi birtokok felosztása előtti Páhi, Tázlár, Bócsa ugyanúgy az eszmei községek közé sorolható. A telepesek általában a tartós, végleges megtelepedés szándékával érkeztek a pusztákra és építették a megvásárolt földön hajlékaikat. Kevesen tartották meg házukat: csak a legtehetősebb cívisek és a tőkéjüket befektető vállalkozók, akik különben ritkán költöztek a pusztára, így kivételnek tekinthetők. Mivel másutt nem volt lakásuk, gazdaságuk, ezért a pusztán épített hajlékuk és körülötte létesített gazdaságuk a farmtanya kategóriájába sorolható. Erdei Ferenc a farmtanyát és a szórványtanyát még külön tanyatípusként jellemezte.

61

5 Egyetértünk Bárth Jánossal, aki településnéprajzi szintézisében az alföldi farmtanyát a szórványtelepülés egyik fajtájának tekinti és megállapítja, hogy a farmtanyák szaporodását „a pusztai földosztások és különböző birtokparcellázási akciók serkentették."

61

6 Mind a közbirtokossági pusztákat, mind az uradalmi földeket földmérők által kimért dűlőkben, többnyire meghatározott területű: 5-10 holdas, FelsőPusztaszeren éppenséggel 50 holdas testekben parcellázták. Ebből adódhatott, hogy ahol a természetföldrajzi körülmények alkalmat kínáltak rá, a birtokosok a dűlő egyik végén, s ahol kisebb (5-10 holdas) földeket vásároltak, egymáshoz közel építkeztek. így keletkeztek már a korai, 19. század első felében végzett pusztai földosztások során egymáshoz viszonylag közeli gazdaságokból formálódó tanyasorok. Ezekre szép példák láthatók a tájunkon 1860-61-ben készült II. katonai térkép szelvényein. Móricgáton a pusztát északnyugat-délkeleti irányban átszelő értől keletre és délnyugatra húzódó homokháton 8-10 birtokos építkezett és tanyáik csaknem szabályos sorba rendeződtek. Hasonló tanyásodási képződményt Orgovány és Szabadjakabszállás puszta egykorú térképén is fölfedeztünk. Kézenfekvő, hogy ezek a redemptus-utódoknak kiosztott, kisebbnagyobb földeken épültek. A birtoktestek örökösök közötti megosztása után az „öreg tanya" mellé újabb, vagy újabbak épültek, ezáltal a tanyasor kezdett sűrűsödni. A II. katonai adatfelvétel móricgáti térképszelvénye már erről tanúskodhat: egymás mellett ábrázolja Tóth Miklós és Tóth Antal, illetőleg Seregi József és Seregi Károly tanyáit. (71. ábra) A 19. század eleji redempciós földjuttatások és a század közepe után kezdődő tagosítások során még nem általános a tanyák utak mellé, sorba „rendeződése", épp oly elterjedtnek mondható az a fajta szórt tanyás megtelepedés, ami a 18. századi tanyakialakulásra jellemző. A tanyakialakulás azon korai szakaszát a szabad paraszti fejlődésű településeken (Jászkunság, Hajdúság, szabad királyi városok) az határozta meg, hogy kezdetben bőven volt föld és minden birtokos '«5 ERDEI Ferenc 1942. 61

6 BÁRTH János 1996. 204-206. 339