Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

V. A MIGRÁCIÓ ÉS A TÁRSADALOM ÖSSZEFÜGGÉSEI - 2. Egyházak, vallásfelekezetek, hitélet

egyházi szolgáltatásokat a kecskeméti ferences szerzetesek látták el. 1884—1914 között Lehosith Kajetán ferences volt a missziós lelkész. Szükség lett volna arra is, hogy a pusztákon kápolnákat építsenek. Eddigi ismereteink szerint az első, nádtetős „imaházat" Monostor pusztán építették az 1860as években. Nem sok évvel később épült Szabadszállási Jakab-pusztán a Bogárzp-tó melletti iskolakápolna. Mindkettő megépülése a helyi római katolikusok áldozatkészségének köszönhető.

59

3 A Szánk pusztai katolikusoknak az ún. Szőlősoron volt imaházuk, a móricgátiaknak pedig a pusztaházban tartott szentmisét a majsai plébános.

59

4 Páhi pusztán 1896-ban egy volt uradalmi magtárból építettek kápolnát.

59

5 69. ábra. A kömpöci római katolikus templom A kalocsai érseki hivatal Tázláron megvásárolta a Beniczky család volt kúriáját és 1906-ban építtette át iskola céljára.

59

6 A következő évben az érsekség a nagybócsai Fischer-major egyik épületét alakíttatta át kápolnává, 1908 körül pedig Zöldhalom pusztán építtetett iskolakápolnát. A 19. század vége felé és a századelőn több pusztán készültek kettős rendeltetésű: iskolai oktatásra és kápolnának is alkalmas épületek. 59

3 Fekete János: A jakabszállási r. kat. plébánia története 1944-ig. Kézirat. Az összeállítást a szerző szívességéből tanulmányozhattam. 39

4 JANÓ Ákos 2002. 59. 39

3 VARGA Lajos 1997. 285. 39

6 SZABADI Pál 1997. 76. 332