Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

V. A MIGRÁCIÓ ÉS A TÁRSADALOM ÖSSZEFÜGGÉSEI - 2. Egyházak, vallásfelekezetek, hitélet

Az izsáki „reformata eklézsia" halotti anyakönyvében 1859. június 2-án Kovács Ferenc 14 napos lányának, augusztus 5-én Szirátzki István 2 napos lányának elhunytát, december 18-án a 18 éves Tóth Susanna halálát ugyanaz a bejegyzés őrzi: „Eltemették a pusztába. "1860. december 6-án Rajkó Bori János 68 éves pusztai lakost „a pusztán szertartás nélkül temették." Mindannyian Orgovány pusztaiak voltak.

59

2 Ha elővesszük a térképet, látható, hogy a 16550 kat. hold kiterjedésű Orgovány pusztához Izsák volt a legközelebbi település: a közeli pusztarészhez 7-8 km, Tolvajoshoz és Jakabszélncz 18-20 km távol. 67. ábra. A soltszentimrei református 68. ábra. A soltszentimrei római katolikus templom. Épült 1936-ban. templom. Épült 1937-ben. Az egyházi főhatóság látta, hogy tenni kell valamit a lakott településektől távol élő pusztaiak vallási, lelki szükségleteinek kielégítéséért. A váci püspök 1854-ben létrehozta az izsáki missziós körzetet. A körzethez nyolc pusztát soroltak: északról dél felé haladva Agasegyháza, Köncsög, Matkó pusztát — ezek Kecskemét határához tartoztak -, Orgovány, Páhi, Jakabszállás, Bugac és Monostor pusztát (utóbbi kettő szintén Kecskemété volt). A nyolc puszta összefüggő tömböt alkotott az Izsák-Kecskemét-Félegyháza közötti térségben. Az 59

2 Izsák, Ref. Lelkészi Hivatal, „Az Izsáki Reformata Ekklézsiában Megholtaknak Protocollumjuk, 1813. Eszt. Május 25-én kezdve." 331