Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
IV. A MIGRÁCIÓ FŐ IRÁNYAI ÉS ÖSSZETEVŐI - 3. Állami telepítések Magyarországon
adni a telepes családoknak. Szándéka a telepesek gazdasági felszereltségének, felkészültségének hiányai miatt eleve nem valósulhatott meg. Különbség az is, hogy a kormányzat telepítési politikája szabályos, négyzetes utcahálózatú falukat hozott létre, a pusztákon kimért földet birtokba vevő parasztok többsége viszont tanyákat épített. Nagyrészt tanyák épültek ott is, ahol a parcellázó fél telepítvényes falut szándékozott létesíteni (pl. Szent Imre pusztán). Azonos, hogy az államkincstár és a bankok illetve birtokosok egyaránt hosszú törlesztési időtartamú kölcsönt adtak, kedvező föltételekkel. Hasonló az áttelepítésre vállalkozó családok korábbi gazdasági helyzete. A hivatkozott adatok ugyan nem terjedtek ki az igazfalvai lakosság egészére, de valószínű, hogy a számbavétel reprezentatív jellegű. 112 Békés megyei telepes közül 64 családfő (57%) földtelen mezőgazdasági munkás volt és csak 30-nak (27%) volt fogatja és vonóállata. Valószínű, hogy ez a kimutatás rosszabb anyagi hátteret mutat több Duna-Tisza közi homokpuszta megtelepülóinek helyzeténél. Ezek ismeretében nem váratlan, hogy egy évtized múltán a telepesek negyede elvándorolni (vagy visszaköltözni) kényszerült, mint több homokpusztán is történt. A dualizmus évtizedeiben más, szervezett telepítésekre is sor került. Hadd említsük a bácskai, bánsági, valamint az Ecsedi láp és a Hanság lecsapolása után zajló falutelepítéseket. 1880 és 1910 között az ország lakosságának kb. 30%-a hagyta el szülőföldjét és a jelentős mérvű kivándorlás mellett nagyrészük a belső, országhatáron belüli népmozgás részese volt. 55 2 Ebben az időszakban kezdődött az urbanizáció, ez idő alatt vált a Buda, Pest és Óbuda egyesüléséből (1873) szervezett Budapest több százezres európai nagyvárossá. A korszak belső vándorlásában jelentős a Duna—Tisza közén zajló és oda irányuló migráció. Több történész és néprajzkutató után 55 3 ennek a népességmozgásnak a történéseit és összetevőit kívántuk vizsgálni egy kiválaszott táj: 21 puszta történetében. Nem vállalhattuk az egész nagytájra kiterjedő feldolgozást, de ugyanezzel a forrásbázissal és módszerrel a munka több kutató összefogásával belátható időn belül elvégezhető. 552 HANÁK Péter 1978. 406-412. 555 BÁLINT Sándor 1976., BALOGH István 1980., BÁRTH János 1974b, ÉGETŐ Melinda 1978., FÜR Lajos 1983., JANÓ Ákos 1982., NÓVÁK László 1986., SZABÓ László 1990. 304
