Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái

A 20. század derekán elhunytak származása a korábbi időmetszethez hasonló képet mutat, ami arról bizonykodik, hogy a migráció iránya az újabb legelő-parcellázások során nem változott, és Bugacmonostor népessége, a szomszédsággal való kapcsolatait fenntartva, megállapodott. Pusztára települt családok életútja

50

6 Pallagi István (1918) Alsómonostor 209. sz. alatti gazda apai nagyapja Pallagi Sándor és nagyanyja, Fekete Franciska félegyháziak voltak. Nagyapja 100-110 holdon gazdálkodott és három tanyája volt. Az alsómonostori, Fehérszék dűlői tanyát kb. 30 hold földdel együtt vette. Három gyermeke feketehimlőben, egy fia az első világháborúban halt meg, s három gyermeke maradt. Adatközlőm apja, Pallagi János (1880-1969) 35 hold földet és a monostori tanyát jussolta apjától. Anyai felmenői csongrádiak: a dédapa juhász volt, egy fia és hét lánya született. Fia, Berecz János Félegyháza-Kisszálláson 25 holdon gazdálkodott. Két fiút és két lányt nevelt föl. Viktória lányának (1887-1966), adatközlőm anyjának már a háború előtt kiadta jussát, de a pénz értékét vesztette, ezért újból adott neki, s abból 20 hold földet vettek. A félegyházi és csongrádi parasztok ivadéka bugacmonostori gazdává vált. Sallai Gyula (1924) szabadszállási református gazdacsalád sarjadéka, apai nagyapja Szabad-Jakabszálláson pusztabíró volt, s családjával a pusztahá\

ban lakott. Hat gyermeket nevelt fel, s két fia is Bugacon lett haszonbérlő. Sallai Imre (1878-1971), adatközlőm apja a soltvadkerti Hirsch Margitot vette feleségül, aki csak másfél holdat jussolt, de volt benne szőlő is. A család sokáig eljárt Vadkertre szüretelni. Az apa Kisbugacon kb. 20 hold, 3-4 aranykoronás, gyenge minőségű homokon, haszonbérelt földön gazdálkodott. Utóbb kicsúszott a föld a lába alól és Felsőmonostoron, 4 holdon folytatta a gazdálkodást. Tanyát épített, idős korára a faluban vásárolt házat. Sallai Gyula a jászszendászlai Tarjányi Máriát (1925) vette feleségül. Apósa a harmincas években kölcsönből vásárolt 17 holdat Bugacon. A háború utáni infláció idején egy kocsi káposzta árából kifizette a kölcsön hátralékát. Sallai feles földet művelt és használta a református pap illetményföldjének egy részét. A téesz-szervezés után a faluba költözött. Flóring Pál (1886-1946) 1912-ben vásárolt házhelyet és költözött a félegyházi Ferencszállásról Monostorfalvára. Említettük, hogy félig a földbe ásott, gyephantokból épített hajlékban lakott. 1922-ben kifogott haszonbérbe 6 hold buckás homokot, és annak a terméséből próbálta eltartani családját. 1924 ősze a faluban találja, és portáján szoba-konyhás vályogházat épit. 1928-ban 50

6 1999 júliusában, néprajz szakos egyetemi hallgatókkal 3 napon terepmunkát végeztünk Bugacon. A Szűcs családnál Bihar Mária, Békési Bernadett, Bognár Gabriella és Sándor Barbara végeztek adatgyűjtést, a Csányi család történetét Povedák István jegyezte le. 277