Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái

újabb váltás: Szgntmihálykor kommenciós kanásznak szegődött a Szentkirályi majorba. Kommencióban gabonát, köleskását, szalonnát, sót mértek neki és évente egy pár csizmát kapott. A major melletti házban lakott, és egyik fia volt a segítsége. Ám természete nem tűrte a cselédsorral járó megalázkodást, ezért fölmondott, visszaköltözött a faluba és 1930-ban átvette egy 6 hold 600 négyszögöles haszonbéres parcella művelését. A buckás parcellában kisebb nyárfaerdó volt. „Szyzpuszpnhat szál nyárfát kellett kitermelni. Három-négy méteres buckákat lapátoltak el. Kijártunk a malomházi erdőbe, a csemetébe. Ott vettünk akáccsemetéket. Körülültettük akáccal a hat holdat, szélfogónak (...) Apám eljárt aratórészesnek megfűkaszálásra a majorba. Minket elszegődtettek pásztornak (...) Anyám meg eg húgom fogták a garabót. Ki a repülőtérre gombát szedni. Tavasszal, eső után mire megvirrad, ott legenek. Még aznap regei irány Télegháza. Eg-eg kosár borsikagomba, sampion a vállukon és még eg kosár a kezükben. Három, nég óra hossza alatt értek be a városba." (Flóring József) Hasonló utat járt be számos bugaci törpebérlő szegényparaszt: megpróbáltak cselédként, részes napszámosként, Kecskemét város törpebérlőjeként megélni az embert próbáló, de keveset termő homokon. Aki becsülettel dolgozott, az Bugacmonostoron vagy pár holdas törpebérleten saját házban lakhatott, melyet általában maga a család épített, ezermester közreműködésével. Csányi Imre (1916) apai nagyapja Félegyházán született, katolikus vallású. Jászszentlászlón volt bérlő, majd Móriczgáton vásárolt földet. Nyolc gyermekére 5-5 holdat hagyott. Anyai nagyapja Kiskunlacháza csősze volt. Anyja 5 holdat örökölt, amit eladtak és 18 holdat vettek az árán. Családja Móricgáton élt. Csányi Imre nyolc-kilenc évesen járt Bugacon (Monostorfalván). „Akkor még kicsi falu volt (...) Általában szegények jöttek ide, mert jó feltételek mellett lehetett 400 négszögölesportát venni." Házasságkötése (1942) után apósáéknál laktak. 1962-ben Bugacon örökölt földet, utána költöztek a faluba. 7 hold homokjának 23 aranykorona volt az értéke. Szűcs Ferenc (1929) apai nagyszülei 1905-1910 között, Fischer Sámuel bajai kereskedő birtokának parcellázása (1904) után szegedi földről települtek Bócsára. Az elaprózódott birtokon élő szegedi paraszt családok eladták örökrészüket, és négy-ötszörannyi földet vásároltak az akkoriban kiosztott FischerBócsán.

50

7 így kerültek Bócsára a Balogh, Csipak, Kószó, Tanács családdal együtt Szűcs Ferenc nagyszülei. Apja már Zöldhalom-Bócsán gazdálkodott, 14 holdon, benne 4 hold szőlőt művelt. A szőlőkultúra területét öttel szorozva kulákká nyilvánították. A kulák-üldözés miatt fia jobbnak látta máshova települni és 1955-ben Nagybugacon vett 9 hold földet és kis tanyát. 6-7 szarvasmarhát, 20-30 disznót nevelt, két és fél holdon szőlőt telepített. Gyarapodott, tanyát épített. Az ötvenes években 70 tanya állt a környéken, soknak egykori pászto50

7 JUHÁSZ Antal 1990. 104-105. 278