Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái
sét tartjuk valószínűnek. Varga szerint a lelkipásztori teendőket az izsáki missziós lelkész látta el, ami azért különös, mivel Monostor puszta Félegyháza filiája volt. A História domus-ban nádtetős templomnak említett 19. századi imaház az új templom megépítése után is, közel száz évig szolgálta az egyházat és híveit: lebontásáig benne lakott a harangozó. Bugaci és monostori pusztarészek bérbeadása Említettük, hogy Kecskemét városa 1901-ben vásárolta meg a Szentkirályi birtokot. A majort mintagazdaságként üzemeltette, előbb ispán, majd gazdasági akadémiát végzett intéző irányításával. 49 2 1902-ben a birtok egy részén 50 hold körüli haszonbérleteket parcellázott. 1902-1913 közötti időre 19 földre kötöttek haszonbéri szerződést: 49 3 A város vezető testülete a birtokában lévő, Csongrád megyei Felső-Pusztaszeren osztott ilyen nagyságú haszonbérleteket. Az 40-50 holdas haszonbérletek parcellázása a megelőzött, tőkével rendelkező gazdálkodóknak kedvezett. 1904-ben kezdte meg Kecskemét városa a monostori homokbuckák eladását. Az első évben 33 db hat holdas parcellát mértek ki, és a buckás puszta kiosztása 1906-ban folytatódott a 34-74. parcella eladásával. Tárnok törvényhatósági mérnök följegyezte, hogy a 67-74. sz. parcellát nem adták el, így végül is 66 db parcella, közel 400 kat. hold került paraszti tulajdonba 49 4 Ezen a földosztáson olyan szegényparasztok jutottak földhöz, akik kis pénzükön a maguk gazdái igyekeztek lenni. Fennmaradt a Bugacmonostoron 1909. évben kiosztott és haszonbérbe adandó földrészletek térképe: 23 db, egyenként 28-49 kat. hold közötti területű földet adtak bérbe. Hat parcellában 4-5 hold erdő, 4 parcellában 1-6 holdon vízállás volt. Mérheteden emberi erőfeszítést, munkát igényelt a bérlőktől az erdőirtás és a buckák elegyengetése. „Kocsikkal kubikolták a homokbuckát a laposokba. Egy napi lovasmunkáért négy napi gyalogmunkát kellett dögölni." (Flóring József, 1919.) 1909-ben a következők béreltek földet Monostoron: Nagy János (2 parcella = 95 hold), ifj. Szabó Károly Péter (45 kh), Hajnal Mihály (45 kh), Nagy Mátyás (35 kh), Pomázi István (31 kh), Kiss Sebestyén (38 kh), Kanyó János (38 kh), Csabai János (37 kh), Veréb Péterné (37 kh), Nemes István (37 kh), Csontos Sándor (74 kh), Buri János (37 kh), M. Szabó József (37 kh). Négy földrészletet hat-hat db 6 kh 600 n-öles parcellára osztva adtak bérbe, ami mutatja, hogy a homoki parasztemberek többsége nem tudott 6 holdnál nagyobb haszonbérletet vállalni. 49 2 SZAPPANOS Jolán 1981. 151. 49 3 BKMÖL IV. 1945. 31. Haszonbéres földek nyilvántartási könyve. 612-613. 49 4 BKMÖL XVB. l/a. Törzstérképek gyűjteménye: Bugac, 1906/1. 269
