Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái
Falu a pusztában: Monostorfalva telepítése Kecskemét város törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1910. október 28-án, Kada Elek polgármester javaslatára elfogadta Bugac-Monostoron „faluszerű település" létesítését és a házhelyek parcellázását. 49 5 A város a maga idejében egyedüli döntést hozott: falut telepített a homokbuckás pusztába, ahol emberi megtelepülésnek semmi előzménye nem volt. A falu helyét Bugac-Monostor puszta mértani közepe táján, a monostori Közlegeló dűlőben lévő Görbeszék mellett, néhány évvel korábban örökáron eladott és haszonbéres földek szomszédságában jelölték ki. A mérnöki telepítési terv négy hosszanti és egy keresztutcába 139 db 800 négyszögöles házhely kiosztásával számolt, ennél a községháza, a paplak, az iskola, illetve a tanítóföld telke volt nagyobb. A létesítendő falu központjában 6 hold 876 négyszögölnyi piacteret mértek ki. Utóbb ott épült fel a római katolikus templom. 49 6 A puszták birtokbavétele 1911-ben kezdődött. Az aránylag olcsó, 100 koronás házhelyeket házadan, más házában lakó szegényparasztok vásárolták. Némelyek többet is vettek, de már a parcellázás után számos portát szükségből megosztottak. Flóring József szülei 1912-ben Szentkútról (Ferencszállás) érkeztek és 400 négyszögöles házhelyet vettek a Régi templom utcában. „Apám legelsőbb hantból építött. Kiásott nagy gödröt egy méter mélyen, öt méter hosg szút. Ahol keményebb volt a föld, jól befüvesített, kidaraboltak hantkockákat, aztán rakták egymásra. Sokat mondta édösanyám, hogy édösapám egy éjszaka betapasztotta a házat. Abban laktak tíz " A parcellázás hírére más családok is jöttek a szomszédos pusztákról: Jakabszállásról, Bócsáról, Szendászlóról. A helyszíni anyaggyűjtés idején Monostorfalva első telepesei már nem éltek, a telepítés után született gyermekeiktől magáról a megtelepülésről emlékanyagot alig gyűjthettünk. „Nehezen indult a falu élete, sokfelől verődtek, marakodásak voltak" mondta egy idős visszaemlékező (Horváth Pál, 1914.). Kecskemét város tanácsa egy évtizeddel később létesített Monostorfalván közigazgatási kirendeltséget, mely 1922. március 15-én kezdte meg tevékenységét. 49 7 1930-ban a Kecskeméthez tartozó kis faluközpontban 593 ember élt, Bugac és Monostor népességének kevesebb mint egyhatoda. * 49 5 CZAKÓ Ferenc 1995. 8. Szerző idézi a közgyűlési előterjesztést és a határozatot. 49 í BKMÖL XV. l/a Monostorfalva kiosztási térképe. Kecskemét, 1900. november 28. Kerek Ferenc th. főmérnök. 49 7 CZAKÓ Ferenc 1995. 16. 270
