Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái

tanyájának elárvulása lehet az 1850. és 1860. évinél alacsonyabb népességszám magyarázata. Monostor pusztán az egy családra számított mutató (háztartási koefficiens) meghaladja a 7 főt, vagyis az ádagnál magasabb, ami a fejlődőben lévő közösségekre jellemző. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa 1870-ben 1400, 1890-ben 1600 főnek jelöli Bugac népességét.

48

9 Adatait túlzottnak véljük, akkor is, ha figyelembe vesszük a sematizmusok említett hibalehetőségét. Valósnak a KSH legújabb demográfiai kötetének adatsora tartható, mely szerint Bugacmonostor népessége 1880-ban 1153 volt.

49

0 OAJSAI JAKAAUiu* 57. ábra. Bugac-Monostor térképe 1885-ből Utaltunk rá, hogy Sasülés dűlőben, Monostor 85. szám alatt 1879-ben templom, mellette iskola állott. Varga Lajos az imaház építését 1854-1860 közötti évekre teszi, mások szerint 1862-ben épült.

49

1 Mivel a II. katonai adatfelvétel 1860-61-ben készült térképe még nem jelöli, az 1862-es, vagy későbbi építé48

9 KSH A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900. V. Bp. é. n. 22. 45

0 KSH Magyarország településeinek vallási adatai (1880-1949). I. Bp. 1997. 24. 4" VARGA Lajos 1997. 65. 268