Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái

Tanulságos sorra venni a nagyobb tanyás gazdaságok birtokosait. Monostoron Ferenczy Gergely kecskeméti cívisnek volt legnagyobb, szinte majorszerű gazdasága. Fehérszék dűlő 121., 122., 123. házszámon egy nagy L alakú lakóház, két kisebb és négy gazdasági épület állott. A tanyatelek mellett körülárkolt kert terült el. Ferenczy nemes család ivadéka, elődje bugaci telelő-bérlő, ő maga 1879-ben 22. a legtöbb állami adót fizető kecskemétiek jegyzékén.

48

4 Jelentős birtoka és gazdasága volt Monostoron Ferenczy Józsefnek, Ferenczy Jakabné Herczeg Jozefának és Ferenczy Augusztának is, aki Kada Elek újságíró, Kecskemét későbbi polgármesterének volt felesége. Fehérszék dűlőben Ferenczy Auguszta 96 kat. holdas birtokot örökölt. A több mint 3 holdas tanyatelken csak a lakóház és egy nagy gazdasági épület állt (Monostor 120.). 54. ábra. Tanyasor a „Bugaci nagy legelő" szélén. II. katonai felvétel: XXXV. 57. szelvény Balázsfalvi Kiss Miklósnak Mákhalom dűlőben 550 kat. holdas birtokán 4 tanyája volt. A Monostor 3. sz. gazdaság telke és két kertje meghaladta az 5 kat. holdat. 331 holdat szántónak, 25 holdat legelőül használt, 106 hold erdeje volt, a többit kaszálórétnek hagyta. 1879-ben 5. volt a kecskeméti virilisek névsorában. Kovács László nagygazda Sasülés dűlőben 493 kat. holdat és 4 tanyát, Fehérszék dűlőben kisebb birtokot és tanyát hagyott örököseire. A Monostor 33. szá48

4 BKMÖL IV. 1908. Kecskemét v. tan. ir. 10715/78. 259