Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái

mú sasülési tanya épületei három oldalról körülhatárolt udvart vettek körül. Észak-északnyugat felől szálerdő védte a tanyát a homokfúvástól. Szeless Kálmán kecskeméti cívisnek közel 300 kat. holdas birtoka, azon nagy szőlőtelepítése és 2 tanyája volt Sasülés dűlőben. A virilisek 1879. évi listáján a 89. helyre került, 268 forint évi adófizetéssel. A monostori birtokosok közül az 1879es kecskeméti virilisjegyzéken szerepelt még Szél János a 27., Antal Péter ügyvéd a 75. és Szőke Kovács András a 93. helyen. Antal Péter a tehetős Balázsfalvi Kiss családból nősült, Sasülés dűlőben kb. 115 kat. holdon volt tanyájuk (Monostor 16.), melyet északnyugat felől szálerdő védett. Szpke Kovács Andrásnak Sasülésen két tanyája (Monostor 651. és 71. sz. alatt) és nagy szőleje volt. A tehetős cívisek mellett kisebb birtokú gazdák: Király Jánosnak - felesége Tóth Viktória - Mákhalom dűlőben volt 68 kat. hold földje, tanyája (Monostor 5.). A tanyát legelő vette körül, s kb. 1200 négyszögöl szőlőt telepítettek. A Szabó Flórián - Bálint Zsuzsanna házaspár Sasülés dűlőben 66 kat. hold 807 négyszögöl földön gazdálkodott. A tanyatelken ház, istálló épült és nagy rét övezte. A tanyán lévő épületekből következtetni tudunk a tanya jellegére, a birtokos vagyoni helyzetére, gazdálkodására: pl. jószágállományára és az állattartás gazdaságban betöltött szerepére. Az 1870-80-as években készült kataszteri térképek erre nézve kitűnő források. A monostori dűlőben 1 épület volt 45 tanyán 2 " " 52 " 3 " " 20 " 4 " "5 " 5 " "5 " 6 " "1 " y II II 2 1

1 Gazdahelyen három épület állott már 1879-ben is, a nagygazdák, úri birtokosok tanyáin pedig külön cselédház, ököristálló, lóistálló épült. A vagyoni helyzetre, az állatállományra, a birtokos gazdasági fölszereltségére természetesen az épületek nagyságából is következtetni lehet. Számos tanyán, kisparasztok tanyáin is volt szőlővel beültetett kert. Nagygazda-tanyákon a térkép „marhaállást" jelöl, ami a szarvasmarhák szabadban tartására épített akol. Szél Imre kecskeméti cívis fehérszéki tanyáján „juhakol" is készült (Monostor 105.), özv. Bodogh Ferencné sz. Hábel Zsuzsanna sasülést tanyáján külön szérűskert és a ház mögött faiskola is volt (Monostor 56). A monostori tanyáknak a két térképről ismert birtokosait táblázatba foglaltuk. Erről kiviláglik, melyek azok a családok, amelyek tartósan megültek a pusztán, melyek költöztek el - és melyek az 1861-1879 közötti jövevények. A birtokosok származási helyét csak írott forrás (pl. a kecskeméti virilisjegyzék vagy az egyházi anyakönyvek) alapján tüntettük fel. 260