Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 6. Mérges
A térkép 125 birtokos nevét tünteti föl, kevés kivétellel mind szegedalsótanyaiak. Dorozsmai földvásárlók: Gyuris Antal, Nagy János István, Soós János, Tóth János; kiskunhalasiak: Farkas János (Halasi tanya 744.), Szabó Galiba István és neje, Szundi Erzsébet (Halasi tanya 742), Sziládi István, kistelekiek: Bugnicz János, Bugnicz Péter és Szűcs István. Húsz-negyven hold közötti parcellát 6, ötven-hatvan holdat 3, 100 holdat vagy nagyobb birtokot 6 gazdálkodó vásárolt. Legnagyobb, 4-500 hold területű birtoka a puszta korábbi társbérlőjének, Meszes Mátyásnak volt. Négy épületből álló majorját bizonyára még haszonbérlőként építtette. Dobó István szegedkirályhalmi nagygazda a családi visszaemlékezés szerint 360 lánc földet vásárolt Mérges pusztában. Maga nem költözött mérgesi tanyájára, hanem fogadott gazdálkodóval irányíttatta a munkát. Földjén 10 kommenciós béres dolgozott, 40 ökörrel. Híres lótenyésztő volt, lovakat „futtatott", ezért a környéken Futó Dobónak emlegették. Miután Miklós fia 1910-ben megnősült, őrá bízta a mérgesi gazdaság vezetését. (Adatközlő Dobó Miklós, sz. 1885. 1970. évi adatgyűjtés). Mucsi András szegedi gazdálkodó kb. 200 hold, Wolford Sátán Antal szeged-királyhalmi nagygazda közel 150 hold, Kalmár József és Sándor Antal 100 hold körüli homokpusztát vett. A jövevények többségének 10 hold homokra futotta, néhányan a kimért parcellát megfelezték. A parcellázás évében 20 birtokosnak, többnyire a módosabbaknak volt tanyájuk, Meszes Mátyáson kívül az alábbiaknak: Császár-család, Dobó István nagygazda, Horváth Bagó Károly, Király Ferenc, Király István, Kiri Mátyás, Kispál Péter, Krajkó János, Lőrik István, Mucsi András, Ördög Illés és Tanács György (együtt vásároltak kb. 60 holdat!), Pap Antal, Pap Ferenc, Sándor Antal, Sándor József, Szabó Ferenc, Sziládi István, Veszelovszki Ferenc. Ormódi a pusztából faluhelyet hasított ki, ahol a szőlőtelep munkásainak 600 négyszögöles telkeket parcellázott. A sakktábla alaprajzú négy utca portáin 1902-ben 22 telepes lakott, több szegényparaszt először földbe ásott hajlékot épített, amelynek a falát kb. egy méter magasan gyephantokból rakták. Ormódi Béla 1903-ban kezdte a 300 holdas, „nagytelep"-nek nevezett szőlőültetvény telepítését, amelyet a faluban letelepített szakmányosokkal műveltetett. 1906-ban létesült a 130 holdas Grüner-féle Hungária szőlőtelep, 1908-ban a Kiss Ferenc-féle szőlőtelep. 46 3 A nagy kiterjedésű úri szőlőtelepítések sok munkást foglalkoztattak, ezáltal sok szegényparaszt és törpebirtokos családot vonzottak Mérges pusztára. 1910-ben, a parcellázás után nyolc évvel 2012 ember élt a korábban gyéren lakott pusztán, s a népesség 70,2 %-a tanyán, 29,8 %-a faluban élt. 46 4 46 3 GRÜNER Fülöp: Pusztamérges története, é.n. ^ 1930. évi népszámlálás. MSK Új sor. 83. Bp. 1932. 45. 249
