Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 5. Jakabszállás
A háború utáni infláció alatt 374 holdra gyarapította, utóbb megvásárolta az egykori Windisch-birtokot új tulajdonosától, az eladósodott Faragó Antaltól. Majorjában családos cselédeket alkalmazott, aratásra részeseket, szólőmunkára napszámosokat fogadott és birtoka egy részét haszonbérbe adta. Említettük, ő adományozta a római katolikus templom és plébánia telkét. Lássunk példát szegényparaszt és törpebirtokos család megtelepülésére. A kiskunfélegyházi Viskovics Károlynak 12 holdas tanyai gazdasága volt a pusztán. Imre fia 1919-ben vette feleségül a kecskeméti születésű Pásztor Máriát (1901), aki bugaci majorban nőtt fel, s miután szülei elváltak, anyja nevelte ötödmagával. A fiatalok négy évig a Viskovics-tanyán laktak, akkor Viskovics Imre (18981965) 3 holdat jussolt szüleitől a Görbeszéki dúlóben, amire maguk építettek kis tanyát. Tartottak 2 disznót, 2-3 birkát, néha 2 tehenet, libát, pulykát, csirkéket, s telepítettek 800 négyszögöl szőlőt. Az asszony kora tavasztól rendszeresen vitt tojást és baromfit a kecskeméti piacra. , jAönytársammal elindultunk éjfél után kettőkor. Elől-hátul egy-egy garaboly, benne három pár csirke és kétszáz tojás. Közbe' leültünk az árokszélre, egyőnk aludt, a másik vigyázott a batyura. Sokat szenvedtünk ... Négy óra hossza volt az út." Volt olyan esztendő, hogy száz kacsát is tartott. A kacsák piacra szállítása már kocsit igényelt. Hol egyik, hol másik szomszéduk szólt, mielőtt ment Kecskemétre és ha kisebb volt, 10 pár, ha nagyobb, 6-7 pár kacsa elfért a kocsiderékban. Megfizették a fuvart. Amit a piacozással árult, takarékpénztárba tették a lányuk kiházasítására. Kecskeméten készíttettek szobabútort (2 szekrény, 2 ágy, asztal székekkel) és konyhaszekrényt a lányuknak. Férje mezőőri munkát vállalt, gyalog járta a pusztát és mellette elvégezte a kis gazdaság dolgait is. Két gyermeket neveltek föl: fiuk a második világháború áldozata lett, lányuknak négy gyermeke született. A pusztán sok hasonló törpebirtokos és kisparaszt gazdaság volt, amelyek a szűkös, takarékos önellátás mellett piacra is termeltek. A kecskeméti reformátusok migrációjára és beházasodására példa Balogh Pál és felesége, Csik Ilona családja. Balogh Pál (1920) apai nagyapja, B. József szabadjakabi, nagyanyja, Tószegi Terézia kecskemét-ballószögi református családban született. Felesége, Csik Ilona (1930) apai nagyszülei szabadjakabi katolikusok, anyai nagyapja Csendőr István szabadjakabi református, nagyanyja, Font Ilona soltvadkerti evangélikus családból valók. Az anyakönyvi kutatás is tanúsítja, hogy nem volt ritka a különböző vallásúak összeházasodása. 45 7 45 7 Jakabszállási adatközlók: Fekete János római katolikus plébános, 1987-1989. évi gyűjtés: Sári Jánosné Kun Mária (1903), Ördög Antal (1915), Sallai Gyula (1917), Volford Lajos (1935); 1999. évi gyűjtés: Balogh Pál (1920), Balogh Pálné Csik Ilona (1930), Bozsó Ferenc (1925), Kádár Németh Mihály (1908), Viskovics Imréné Pásztor Mária (1901), Pintér Jánosné Hegyesi Erzsébet (1919), Berente István (1928). 247
