Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 5. Jakabszállás

48. ábra. A jakabszállási római katolikus templom Családi életutak Ördög József nagygazda az 1900-as évek legelején több mint háromszáz hold földet vásárolt Szabadjakabszálláson. A jakabszállási utódok kiskundorozsmainak tudják, de Domaszéken élő rokona szerint Szeged határában is volt saját földje és haszonbérlete. Mint dorozsmai gazda, 1895-ben 141 kat. holdat bírt, Szeged határában pedig a nevén 193 kat. hold saját tulajdonú és a várostól bérelt földet jelöl a gazdacímtár.

45

3 A családi visszaemlékezések igazolják, hogy a dorozsmai gazda és a szegedi földön haszonbérlő gazdálkodó azonos személy: még arra is emlékeztek, hogy a szeged-alsótanyai bérföldön birkákat tenyésztett és a gyapjú, a tejhaszon meg a bárányszaporulat jól jövedelmezett. Kilenc gyermeket nevelt föl és közülük két fia és egy lánya örökrészét a jakabszállási földből adta ki. Elsőszülött Antal fiára és Ferencre 84-84 holdat hagyott, Rozália lányának pedig, aki Sári János szeged-domaszéki gazdalegényhez ment feleségül, 140 holdat, mivel neki buckás homokföld jutott. Ördög Antal ("j- 1921) Lippai Etelt, szeged-felsőtanyai gazdacsalád ivadékát vette feleségül és nősülése után jakabszáliák örökségére költözött, 1903-ban lányikreik már ott születtek. A 84 holdas birtokon kb. 44 holdat fölszántott, a többit legeltette és kaszálónak használta. Apjától örökölte a birkatartás szeretetét: mindig tartott 50-60 anyabirkát, volt 25-30 szarvasmarhája — ebből 4-5 fejőstehén, 4-8 igásökör, a többi növendékjószág -, 6 igavonó ló, 2-3 csikó, 2-4 45

3 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. II. Gazdacímtár. Bp. 1897. 180181., 188-191., Adatközlók: Sári József, 1905. Domaszék, Ördög Antal, 1915. Jakabszállás 241