Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 5. Jakabszállás

anyakoca és baromfi százszámra. Utóbb még vásárolt 50 hold földet, de nem maga művelte, hanem bérbeadta, holdanként 2 mázsa gabonáért. A puszta legjobb gazdájának tartották, még középkorú volt, amikor 1921-ben orvul meggyilkolták. Egyesek szerint a templomtelek kiválasztása körüli viták áldozata lett, más források szerint az Ébredő Magyarok Egyesületének tagjai voltak a gyilkosság hátterében.

45

4 Három gyermeke közül Etel Rácz Ferenc módos jászszentlászlai gazdálkodóhoz ment feleségül, Anna (1906) férje a fülöpházi Barna Ferenc, Ördög Antal felesége pedig a szeged-felsőtanyai gyökérzetű, Jászszentlászlóra elszármazott Tápai-család sarja, Tápai Matild.

45

5 49. ábra. Sári János nagygazda tanyája az 1930-as években. Archívfotó Fekete János gyűjteményéből. Ördög Ferenc (1887-1970) dorozsmai lányt vett feleségül: Zádori Máriát (1888-1958) és örökségét úgy gyarapította, hogy felesége dorozsmai jussát eladták és az árán Jakabszálláson vettek földet. Főleg tehenészettel foglalkozott: 1214 fejőstehenet tartott és már abban az időben abrakolta a teheneket, amikor más parasztemberek azt még „vétőknek tartották." Az 1930-as években gazdatársaival tejszövetkezetet létesített és a kisvasúton szállították a tejet Kecskemétre. Három hold gondozott szőleje és gyümölcsöse volt. 45

4 Ördög Antal személyéről és meggyilkolásáról 1. Sz. KÖRÖSI Ilona 1990. 96. 45

5 A Tápai család történetéről Szent László puszta benépesedésénél szólunk. Vö: BALOGH István 1980. 242