Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 5. Jakabszállás
lássál egyesítve, Kunszállás néven önálló községgé szervezték. Jakabszállás puszta három településhez tartozó része a 19. század utolsó harmadától külön utat járt be és e három pusztarész közül a legnagyobb és legelőbb önálló községgé szerveződő puszta betelepülését vizsgáljuk. Az 1860-as évek elejéig Szabadszállás a puszta nyugati felén, Máté Szék, Bogárzó tó és Rodli Szék tó környékén nagy területet kiosztott tanyaföldnek. A II. katonai felvétel két térképszelvénye az alábbi tanya tulajdonosok nevét tünteti föl: 43 6 Máté Szék körül, a Kecskeméthez tartozó Köncsögpuszta határán - Szalay István, Vincze Mihály, Matócs István, Kocsis Péter, Linót Sándor, Guszto Sámuel; Köncsög pusztától Kis Bogárzp Szék felé, a puszta szélén 12 tanya épült, s közülük 5 birtokos nevét ismerjük: Guszto Sámuel, Tóth Mihály, Tóth Imre, Tóth Pál, Bálint Ferenc. Ezektől keletre, a félegyházi út közelében épült Varga József, Kocsis Péter és Szegűr (?) János két tanyája. A puszta északnyugati részén Puskás Sándor, Pirman József, Löki (?) István, Péter György, Janis István, Gyórfi György és Kocsis Péter, a Bogárzó tó mellett Deli Ferenc és Fülöp József építettek tanyát. (L. 46. ábra) A puszta délnyugati, Bugac felé fekvő területén két, északnyugat-délkeleti tájolású dűlőút mellett tanyasorok alakultak ki. A Bugac pusztához közelebbi dűlőben 19 tanyát vettünk számba, s a térképészek 12 gazda nevét tüntették föl: Szabó Imre, Molnár János, Varga Sándor (2 tanya), Vacsó Sándor, Szépecz Jánosné, Harcsa István, Hajma Pál, Veréb János, Liliom Pál, Oláh János. A tanyasortól délre, a bugaci határszélen volt Gubucz István tanyája és a „város tanya", vagyis Szabadszállás tanyája. A másik dűlőút mentén, észak felöl indulva, Gamala József, Bagjas György, Szomola István, Péter Mihály, Varga Sándor, Varga István, Varga Ferenc, Fejszés (Fájsz?) Pál, Szalontay Bálint és még öt kisparaszt épített tanyát. A Rodli Széktó közelében volt Hornyák János, Balla Miklós tanyája és a csőszház. A két dűlőben Varga Sándor építtette a legnagyobb tanyát, mellette két szőlőskertje is volt. A visszaemlékezések szerint a Harcsa és a Kocsis család elődei szabadszállási birtokosok és a két tanyasoron nagyrészt félegyházi és majsajakabi katolikusok telepedtek meg. A Bogárzó tó mellett utóbb nádtetős iskola és kápolna épült, amelyhez Kovács János és felesége, Patkós Erzsébet adományozott telket. A kápolna harangját a telepes családok önttették, felirata: „Szabadszállási jakabi róm. kat. hívek. Öntötte Weiser Ferenc Budapesten 1881." 43 7 A II. katonai adatfelvétel és más, elemzett források ismeretében helyesbítenünk kell több kutatónak azt a megállapítását, hogy a Szabadszállás birtokában lévő pusztarész benépesedése az 1880-as években kezdődött. 43 8 Mint Orgovány 43 6 II. katonai felvétel: Section 57. Col. XXXIV. és XXXV. A felmérés 1860-61-ben készült. 41 7 A jakabszállási r. kat. plébánia története 1944-ig. 7. p. és Sallai Gyula (1917) emlékezése. 43 8 Sz. KÖRÖSI Ilona 1990. 93., VARGA Lajos 1997. 183., FEKETE János: A jakabszállási r. kat. plébánia története 1944-ig. Kézirat. 232
