Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 5. Jakabszállás

pusztán a kunszentmiklósiak, Jakab-Szállásán a három település egyes redemptus-ivadékai évtizedekkel korábban szállást építettek pusztarészükön, illetőleg annak egy darabján és ott a teleltető állattartás mellett szántóföldi gazdálkodást is folytattak. A puszta egyes részeinek ilyen használatát a Palugyay közölte adósorozati adatok egyértelműen bizonyítják. A tanyás gazdálkodás eddig föltételezettnél korábbi kibontakozását az egyházi anyakönyvek is alátámasztják. A pusztarészek magántulajdonba adásának föltárása a további kutatás feladata. 47. ábra. Jakab pusztai tanyák a bugaci határszélen, 1861. II. katonai felvétel: XXXV. 57. Az izsáki református lelkész 1851-ben 4, 1851-1860 között összesen 10, Jakabszálláson illetve .Jakabszél pusztán" lakó házaspárt esketett, 1861-1870 között pedig 10 jakabszállási, vagy röviden jakabi lakosnak jelölt házasfelet anyakönyvezett. Közöttük volt az Ács, Kúti, Páli es Tóth család több tagja. Az 1865-ben házasodó ifj. Szalontai Jánosról bejegyezte, hogy Szabadszállásról való és Jakabszállás pusztán lakik, menyasszonya Cirkos Susánna volt. Az 1862-ben 233