Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 4. Orgovány

Árpás ha lom és Székes dűlőben lévő három tanyáján egy-egy kisebb ház állott, melyekben cselédeinek volt szállása, vagy a birtokán dolgozó szegényparaszt családot fogadott lakóinak. A nagygazda-birtok főbb művelési ágai: 105 kh szántó, 194 kh rét, 124 kh legelő, 3 kh szőlő, 2 kh. kert. Állatállománya: 64 szarvasmarha, 21 ló, 27 sertés. Tóth Ferenc 521 holdas birtokának közel fele (244 kh) homokos legelő, emellett 127 kh szántóföldje, 115 kh rétje s mindössze 1 kh szőleje volt. Állatállománya: 77 szarvasmarha, 11 ló, 56 sertés. Hét cselédet foglalkoztatott. Weisz György 473 holdas birtokos föltehetően az 1879-ben már orgoványi tanyával rendelkező Weisz Márton utóda. Birtokának éppen a fele legelő, 128 kh-at szántóként, 54 kh-at réti kaszálóul használt, s Orgoványon neki volt legnagyobb: 12 kat. holdnyi szóleje. Corner dűlői tanyáin hét cselédet foglalkoztatott, s számottevő a szarvasmarha (61 db) és juhállománya (208 db). Rajta kívül Weisz Mór is orgoványi birtokos, 402 holdas tanyai gazdasága a Corner dűlőben volt. Birtokának aránylag nagyobb hányadát törette föl szántónak Deák Sándor és birtokostársa — 392 kh-ból 185 kh-at - és Ficsúr István: 211 holdas földjén 111 holdat. Deák Sándor és testvére a Templomtelek dűlői gazdaságban mégis igen jelentős állatállományt: 89 szarvasmarhát, 26 lovat, 88 sertést tartott. Özvegy Baky Elekné, Baky István, gróf Kun László, Bankos Károly és az orgoványi ref. egyház haszonbérlőkkel műveltették földjeiket. Baky István több mint ezer holdas birtokán két, Baky Elekné valamivel kisebb pusztarészén három, Kun László gróf 439, Bankos Károly 193 holdas és a református egyház 101 holdas birtokán egy-egy haszonbérlő gazdálkodott. 1895-ben a Kunszentmiklós közigazgatásához tartozó területen kereken száz olyan gazdálkodót írtak össze, akiknek a birtoka (vagy haszonbérlete) a 100 holdat meghaladta. Közülük 28-30 birtokosnak és bérlőnek Orgovány pusztán volt földje, több mint 9500 kat. holdon. Ez jól mutatja a puszta megszállásának, benépesedésének jelentőségét Kunszentmiklós gazdasági életében. Valamennyi száz holdon felüli gazdaság művelési ágait áttekintve ügy látjuk, hogy az 1890-es években a külterjes jellegű; legeltető és a többségükben homokos kaszálók szénájára alapozott istállózó szarvasmarha-tenyésztés volt a meghatározó üzemág, 5-6 gazdaságban számottevő birkatartással, másutt sertéshízlalással kiegészítve. Kézenfekvő, a természeti feltételek elsősorban ezt tették lehetővé. A nagygazdák és úri birtokosok csak a viszonylag jobb minőségű kötött homoktalajt szántották, s szembetűnő, hogy 1895-ig milyen kevés szőlőt telepítettek. A hatalmas pusztarészeken többnyire 1-3 holdat „fordítottak szőlő alá", de 11 száz holdon felüli gazdálkodónak nem volt szőleje. Üdítő kivételt jelentett Weisz György 12 holdas és id. Király Gábor 5 holdas szőleje. Korszerű gazdasági eszközökkel való felszereltségük igen hiányos: lokomobillal hajtott cséplője csak Király Sándornak, a puszta legnagyobb birtokosá222