Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 4. Orgovány
nak, járgányos cséplője rajta kívül egy nagygazdának és a református egyháznak, vetőgépe csupán négy birtokosnak volt. A tanyák épületegyütteseire figyelve megállapítható, hogy 201 tanya közül 40-45 jól kiépített, több állattartó épületet (istállót, ólakat) és tároló építményt magában foglaló gazdaság mellett 50 olyan tanya található a pusztán, ahol a házon kívül egy melléképületet készítettek, 106 tanyán pedig egyedül a lakóház állott. A Nyugati alsójárás és Góbölyjárás dűlőben 1879 óta eladott földeken, kis kivétellel, ilyen apró tanyácskák épültek. 1880 és 1890 között 883-tól 1311 főre, majd a századfordulóig 1913-ra gyarapodott a puszta népessége, 41 4 két évtized alatt tehát több mint kétszeresére nőtt. A túlnyomórészt kunszentmiklósi származású módos birtokosok elérkezettnek láthatták az időt az anya település tői való elszakadásra, és 1901-ben Orgovány önálló községgé alakult. A képviselőtestület 1901. július 3-iki alakuló ülésén idősebb Király Gábor tehetős nagygazdát választották a község első bírójává, akinek része volt az önálló községi lét elérésében és 12 évig töltötte be a bírói tisztséget. 41 5 A falu helyét a Kecskemét-Kiskőrös közötti út és az izsáki út kereszteződésénél jelölték ki, ahol akkor a legidősebbek emlékezete szerint a csárda, a csőszház, a református egyház iskolája és parókiája állott. A községi önállósulás megteremtését követő kilenc esztendő az orgoványi népesség-gyarapodás legdinamikusabb időszaka: 1900-1910 között 1058 fővel, 2968 lélekszámra nőtt a lakosság. A növekmény 75-80 %-a a migrációból származott, amiről alább szólunk. A reformátusok 1907-ben kezdték a templomépítés előkészületeit és 1912ben szentelték föl templomukat. A római katolikus templom évtizedekkel később épült föl. 41 6 A község népessége és vallás felekezeti megoszlása 1910-ben 417 Jelenlévő Vallása népesség r.kat . rgf evang. g.kel. egyéb Külterületi dűlők: Felső járás 433 278 141 14 Czímer 197 119 71 4 3 Tolvaj os 428 258 143 10 7 10 Nyugati alsójárás 170 127 43 Göbölyjárás 207 126 77 4 Keleti alsójárás 192 162 28 2 Székes 133 69 64 41 4 1910. évi népszámlálás. MSK Új sor. 42. Bp. 1912. 805. 41 3 Sz. KÖRÖSI Ilona 1997. 75. 4" Sz. KÖRÖSI Ilona 1997. 75. 41 7 1910. évi népszámlálás. MSK Új sor. 42. Bp. 1912. 558. 223
