Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 4. Orgovány

4. Orgovány A puszta népesedése, községgé alakulása A 16 550 kat. hold kiterjedésű pusztát 1745-ben Kunszentmiklós váltotta meg és a helyi közbirtokosság külső legelőül használta. Az 1780-as években néhány pusztarészt már szántottak és az I. katonai felmérés térképén 26 szállást vettünk számba.

39

8 Ezzel pontosan egybevág a II. József kori népszámlálás adata: 26 házban 30 családot és 153 személyt írtak össze.

39

9 Tanulságot hordoz a 87 férfi jogi illetve családi helyzete: a pusztán 1 polgár, 1 polgár vagy paraszt örö42. ábra. Szállások Orgovány puszta keleti határán. I. katonai felvétel: ColL XVI. Sectio 27. köse, 35 zsellér, 13 más társadalmi helyzetű személy, 31 gyermek (13-17 éves „sarjadék") és 6 szabadságos katona élt. Kívülük 66 nőt regisztráltak. Az 56 felnőtt férfi közül a 35 (75 %) zsellér jogállású személy cselédember: béres, gu39

8 I. katonai felvétel: Col. XVI. Sectio XXVII. szelvény. Megjelölése: „Puszta Orgovan". 39

9 DÁNYI Dezsó-DÁVID Zoltán (szerk.) 1960. 64-65. 213