Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 3. Szánk és Móricgát
Szegediek: Bárkányi, Budai, Csúri, Fodor, Fődi, Kordás, Kormányos, Kovács Kurkó, Kócsó, Kónya, Lippai, Mucsi, Ördög, Palotás, Sánta, Sutka, Tápai, Varga, Zelei. Kistelekiek: Balasi, Harmat, Kapás, Palotás, Pruszkai, Rácz, Rékasi, Sipka Kovács, Sutka, Sztankovics, Szűcs, Tóth, Zelei. Halasiak: Bazsa, Blaszák, Bárány, Harnóczi, Nagyapáti, Rokolya, Takács. Péteri-pusztaiak (Pálmonostora): Balogh, Halász, Patai, Piszmán, Szabó, Szemerédi. Csongrádiak: Balla, Dragon, Fűzi, Pap, Pozsár, Viglási. Csanyiak (Csanytelek): Balogh, Megyesi, Pap, Vida. Jászszentlászlaiak: Forczek, Szeleczki, Hajagos, Rabi (eredetileg szegedi család), Szöllősi. Vadkertiek: Jávorka, Kakuk, Rávai, Szaszkó. Bugacmonostori: Bezsenyi, Tréfás Tóth (eredetileg kecskeméti); kiskundorozsmai: Márta; kunszentmiklósi a László-család (id. László János 1820. Kunszentmiklós - 1882. Szánk, László István (1823-1909). Református családok származása - kunszentmiklósiak: Bóna, Diószegi, Lovas, Mészáros, Nemes, Némedi, Somogyi, Tabajdi; lacházjak: Baki, Deli, Kiss, Kovács, Lestár, Lukács; halasiak: Bazsa, Harányi, Karó, Tegzes; vadkertiek (többnyire evangélikusok): Sárga, Haskó, Hirsch, Lehoczki, Jeszenszki; kiskőrösiek: Lipták, Torgyik; hódmezővásárhelyi: Tóbiás, orgoványi: Gárdony. A község népességének vallás felekezeti megoszlása 1910-ben 39 1 A település Róm. ReforÁg. ev. G. kat. G. kel. Izraelita Összesen resze kat. mátus Ág. ev. Tanyák 1475 236 12 2 3 6 1734 Móriczgát 1141 184 1 3 1329 Szöllősor 193 9 202 Külterület 2809 429 13 5 3 6 3265 Belterület 489 75 8 565 Összesen 3291 504 21 5 3 6 3830 A Kunszentmiklósról, Lacházáról származó és a környékről beköltöző reformátusok aránya a 20. század elején a lakosság 13 %-ára zsugorodott, mindamellett összetartó, tevékeny közösséget alkottak. A népesség 85,2 %-a tanyán élt és mindössze 14,8 %-a a faluban. A visszaemlékezők egybehangzóan arról vallanak, hogy a falumagban eleinte csak a legszegényebb jövevények laktak. Móriczgáton az 1920-as években formálódott tanyaközpont jellegű település-sűrűsödés. 3 9> 1910. évi népszámlálás. MSK Új sor. 42. Bp. 1912. 557. 209
