Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 3. Szánk és Móricgát
16-20 szállási épületet vehetünk számba. 36 4 A pásztorok szállásai és a csőszházak egymástól távol, magukban álló épületek voltak, a redemptusoknak viszont egy tömbben hasítottak ki a pusztából olyan földeket, melyeket kaszálással és szántás-vetéssel hasznosítottak. Ezekre a földekre épített szállásaikban cselédek, tanyások éltek, mint az alföldi mezővárosok saját határának szállásain és mezei kertjeiben. Ugyanezt állapíthattuk meg a kunszentmiklósi redemptusoknak a II. József kori népességi össszeírással is adatolt Orgovány pusztai szállásairól. 1828-ban a kor statisztikusa Szánk pusztán 19 házban 181, Móriczgáton 3 házban 41 lakosról tudósít. 36 5 Ludovicus Nagy népességi kimutatásait, más egykorú forrásokkal összevetve, több helyen pontadannak találtuk, s a móriczgáti házak számbavételét illetően ezúttal is kétségeink vannak. Ha adalékát pontosnak fogadjuk el, egy házban (szálláson) 14 személy lakott, - Szánk pusztán is 10 ember lakhatott egy-egy szálláson -, ami okkal megkérdőjelezhető, vagy pedig éppen a legmódosabb redemptusok sok cselédet tartó szállásait találták a pusztán. Utóbbi nem zárható ki és ha ezt más források is igazolják, az új megvilágításba helyezi a 19. század eleji pusztai szállások körüli földhasználatot és az ott folyó életet. Ahol ugyanis 10-14 ember élt egy szállási házban, ott több család, pontosabban több, családos kertész illetőleg cseléd lakhatott. 1835-ben Szánkon 247 lakost: 128 római katolikus, 103 református, 16 evangélikus vallásút, Móricz-Gáttyán 44 személyt: 22 római katolikust és 22 reformátust vettek számba. 36 6 A felső-kiskunsági anyatelepülések (Szentmiklós és Lacháza) népességének túlnyomó többsége református vallású volt, és a két pusztán a 19. század elején kinnélő reformátusok onnan származtak, a katolikusok pedig — mint az egyházi anyakönyvekből tudjuk — a Duna-Tisza köze környező településeiről és tanyáiról érkező jövevények voltak. 1850-5l-ben a kunszentmiklósi adóösszeírók Szánk pusztán 90 házat regisztráltak: közöttük a Város tanyáját és korcsmáját, három csőszházat, így 85 birtokosnak volt tanyája a pusztán. Három tanyája is volt Bóna Péternek és két tanyával 9 birtokos rendelkezett: László Jánosné, Lovas Sándor, Mészáros Benjámin, Mészáros Ferenc, Ocsai András, id. Papp Lajos, Slezák György, a Szombati család és Tabajdi János. Az első tanyásgazdák között találjuk még a tehetős Baki István, Gyórfi Istvánt, Segesvári Jánost, Somogyi Ferencet. 14 birtokosnak volt két szobás tanyai háza. 36 7 Az 1850-es évek elején Szánk pusztán már 493, Móricz Gátján 157 személy élt és mindkét puszta területének egyhatodát szántóként művelték: 36 8 38 4 I. katonai adatfelvétel: Colonue XVI. 28., 29. (1784) 36 5 NAGY, Ludovicus 1828. 468. 36 6 Schematismus venerabilis cleri dioecesis ab anno 1835. Posonii, 99. 36 7 BKMÖL, Kunszentmiklós házadó-összeírása, 1850-51. PALUGYAY Imre 1854. III. 263-265. 197
