Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 3. Szánk és Móricgát

3. Szánk és Móriczgát A jászkun redempció idején Szánk pusztát Kunszentmiklós, Móriczgátot (régi megnevezése Mórica-Gátja) Lacháza közbirtokossága váltotta meg. A két szomszédos puszta használatát, benépesedését azért tárgyaljuk együtt, mivel kiosztásuk és teljes tagosításuk azonos módon, közel egy időben történt, majd amikor Szánkót önálló községgé szervezték (1874), Móricgát pusztát hozzá csatolták, így népességük sorsa a legújabb korban egy közigazgatási szervezetben folyt. Bedekovich Lőrinc leírása szerint (1799) Szánk „földjének majd három fele sivár, haszon véteden homok, fele pedig marha és juh legelő", a homokbuckás Móricz-gátján viszont „egy két ágra szakadott zsombékos nagy rétség miatt" sziget képződött, melyet kaszálóul hasznosítottak, a rét mellékét pedig legeltették.

36

2 Az 5684 kat. holdnyi Móricz-gátján valamivel jobb minőségű földek is voltak, mint a több mint kétszerte nagyobb, 12 750 kat. hold kiterjedésű Szánk pusztán.

36

3 38. ábra. Szállások Móricz Gátja pusztán 1783-ban. I. katonai adatfelvétel XVI. 28. szelvény A redempció utáni évtizedekben mindkét kiskun település osztott pusztaföldeket redemptus birtokosai között, ahol ők szállásokat építettek. Az I. katonai felvétel térképlapjai mind a két puszta egyes területein „Szállás", „Szálláschen" megnevezéssel jelölt építményeket, épületcsoportokat tüntetnek föl. „Móritz Gáttya" puszta több darabján, közel egymáshoz 16-18, Szánk pusztán 36

2 TÓTH János 1976. 52-54. 36

3 A puszták területét 1. PALUGYAY Imre 1854. III. 263-264. 196