Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 1. Szentlászló - 2. Pálos és Csólyos

(Gémes Péter, 1914.)

35

2 Utóbbi arra nyújt példát, hogy a két szegedi földön élő család a megvásárolt pusztabirtokon építkezett, de nem költözött oda, hanem állattartásra, illetve meglévő tanyai gazdasága afféle melléküzeméül használta, és a családi birtok megosztása után az egyik nős legényfiú költözött a pusztai tanyára. Egy szegedi gyökérzetű, Pálos pusztára szakadt család és házassági kapcsolatai: Palotás Illés - Sutka Anna (fi 904) Palotás Mária - Takács Antal szegedi vasúd tisztviselő Gyermekük nem született. P. Mária az 1879-es szegedi árvíz idején Kiskunmajsán lakó Mátyás öccséhez menekült és nem tért vissza szülővárosába, náluk élt s 105 évesen hunyt el. Palotás Illés - Gergó Verona (Tázlár) Felesége fiatalon meghalt, utána P. Illés hazaköltözött Sándor öccséhez és náluk lakott. Nem nősült újra. Palotás Imre — Sutka Erzsébet (Szeged-Felsőtanya, Gajgonya kapitányság) Sutka Erzsébet módos tanyai család sarja, „eggyes lánj' volt, ezért P. Imre „vőnek mönf', vagyis házasságkötésük után apósa tanyájára költözött. Kb. 60 lánc földön gazdálkodott. Palotás Mátyás - Herczeg Eszter (Kiskunmajsa) Majsán laktak, két fiút és két lányt neveltek föl. Három gyermekük családja majsai tanyán, Eszter lányuk, akinek a férje baromfikereskedő volt, a faluban lakott. Palotás József - Erdélyi Erzsébet (Pálos) Pálosi tanyán éltek, két gyermeket neveltek föl. Palotás István — Temesvári Verona (Szeged-Felsőtanya, Gajgonya kapitányság) Két fiúgyermeket neveltek fel: egyikük hentes lett, a másik kocsmát nyitott Szabadkán. Palotás Sándor (1857-1934) - Gaál Etel (1865. Kiskundorozsma - 1939) A feleség dorozsmai, Seregélyes dűlői tanyán született, árvalányként nevelkedett. 1883-ban kötöttek házasságot. P. Sándor 10 holdnyi pálosi örökségén gazdálkodott, majd az 1895-ben felosztott Csólyos pusztán vásárolt 8 és fél hold földet, arra tanyát épített és 1897-98 telén oda költözött. Három gyermeket neveltek föl: Sándor (1884-1965), felesége Sutka Mária (1892-1972); Julianna (1886-1976), férje Fogas László (1884. Szeged-Felsőtanya, Szatymaz kapitányság); Pál (1888-1919), ő vadászbaleset miatt fiatalon halt meg. 35

2 A két esettanulmányt FODOR Ferenc gyűjtötte: 1990. 62-64. 191