Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái

1879-ig a jákóhalmiak tagosított pusztarészén építettek legtöbb tanyát, de legsűrűbben a Felsőszentgyörgyi dűlő tanyásodott, ami a szomszédos félegyházi és szeged-csengelei határból betelepülő családoknak tulajdonítható (36. ábra). 172 36. ábra. Jászszentlászló dűlői, tanyái, úthálózata és „belsősége". Az 1879. évi kataszteri térkép alapján szerkesztette Juhász Antal, rajzolta O. Csegezi Mónika.