Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái

A jászdósaiak 1868-ban eladták pusztarészüket a félegyházi közbirtokosságnak, amely a földeket „apróbb részletekben haszonbérbe adta."

31

7 1879-ig ezeken a földeken 23 tanya épült, melyek utóbb örök tulajdonba kerültek. A szendászlai határ száz holdon felüli tanyás gazdaságai 1879-ben: A birtokos neve A birtok A tanya területe fekvése fdűlő) száma jellege Kalmár József 820 kh Jászmihálytelki 178 8 épület Tarjányi József 331 " Nagyszék 128 5 " Ürgésháti 153 3 Tápai Ferenc és 306 " Felsőszentgyörgyi testvérei és Békáspard 74 3 Legelő nincs 1 Szabó Sándor 276 " Felsőszentgyörgyi IV. 203 10 " II. 197 1 II. 196 1 Rácz Flóri Ferenc 268 " Ürgésháti 141 5 " ii 142 1 Nagyszék 140 1 Sallai Antal 208 " Legelő 147 4 " Öreg Bóna Dávid 168 " Békásparti 64 6 ii 67 2 " Nagyszék 129 1 Bauer Adolf 146 " Jászmihálytelki 173 2 " 176 2 " Ring Sándor 129 " Jászmihálytelki 177 4 " Terbe Sándor 123 " Békásparti 159 4 2775 kh. Kalmár József és Tarjányi József kiskunfélegyházi, Rácz Flóri Ferenc és a Tápai-testvérek szegedi származásúak, a Terbe család majsai, eredetét tekintve jászsági. Ismereteink szerint a legvagyonosabbak közül egyedül öreg Bóna Dávid költözött a jászsági anyatelepülésről, Jákóhalmáról a pusztára. Halász Mátyás, a község krónikása úgy tudja, hogy a Bóna család öreg tanyája még 1798ban épült.

31

8 Tíz 100 holdon felüli tanyásgazda illetve úri birtokos tulajdonában volt a községhatár 27 %-a. Többen 2-3 tanyát is építtettek birtokukon. 3,

7 Jászszentlászló, Rk. plébánia, História domus 6. p. 31

8 HALÁSZ Mátyás 1993. 32. 173