Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 10. Ötömös
ni, föltehetően nem is értettek a gazdálkodáshoz. Magyar Imre eredményes gazdaságfejlesztését mindenesetre mutatja, hogy 1895-ben özvegye birtokán 62 holddal több szántó, 7 holddal több szőlő volt, mint 45 évvel azelőtt és a homok megkötésére 167 kat. hold erdőt telepített. 7 A Magyar család kezdeményezésére 1886-ban a pusztát közigazgatásilag a kb. 40 km-re fekvő Sándorfalva községhez csatolták, majd 1897. január 1-től - a hibásnak bizonyuló döntést korrigálva - a közeli Horgos igazgatási hatáskörébe helyezték. 1897-ben a szabadkai Közgazdasági Bank a Magyar család megbízásából elkezdte az ötömösi birtok parcellázását. A földmérők úgy osztották dűlőkre a pusztát, hogy egy dűlő föld 120 öl hosszú és a dűlőbeli parcellák szélessége 100 öl volt (1 öl=l,896 m,), így egy parcella 12000 négyszögöl, vagyis 10 magyar hold, helyi szóhasználatban 10 lánc területű volt. A teljes vételár kifizetésére a bank 10 évi törlesztést engedélyezett. A parcellázást kidobolták a környékbeli községekben és közzétették az újságokban. A szomszédos Szeged-Alsótanyán főldcincámak nevezett ügynökök járták a határt, akik a vétel előnyös föltételeivel kecsegtették a jobb életkörülményeket kereső parasztokat. A cincárok az eladott föld árából természetesen jutalékot kaptak. „A közeli vidékről mindenfelől jöttek szegényebb sorsú polgárok, akik otthon eladták néhány holdnyi földecskéjüket, házukat s elmentek Ötömösre, hogy ott vegyenek 4-5-ször annyi irdatlan erdőt vagy sívó homokot" - írta a korabeli krónikás. 29 3 Számos jövevény vásárolt két vagy több parcellát, de az első telepeseknek több mint fele csak 6000 négyszögöl, vagyis 5 lánc homokpusztát tudott megvenni, némelyek azt is megosztották más szegényparaszttal. Korábbi feldolgozásunkban az 1907. évi kataszteri térkép alapján közöltük az első telepesek jegyzékét, birtokba vett földjük területét és tanyáik jellegét. 294 Azóta tanulmányoztuk a Horgoshoz tartozó puszta 1904-1906. évi polgári anyakönyveit és a pusztamérgesi róm. kat. plébánia 1917-ből vezetett anyakönyveit, 29 5 e forrásokból ismerjük az első telepesek kb. 90 %-ának születési helyét. Bálint Sándor megállapította, hogy „a felparcellázott Ötömösön leginkább Alsótanya szegényparaszt népe telepedett meg." 29 6 Alsótanyai családneveit, az 1907. évi térkép és az újabb anyakönyvi kutatás alapján, kiegészítjük több szegedi származású telepes család nevével: Ábrahám, Ács-Sánta, Babarczi, Bata, 29 5 A vármegye új községe. Szegedi Napló, 1908. 202. szám, 3. 29 4 JUHASZ Antal 1986. 128-131. Forrása: CsML, Hódmezővásárhely, Öttömös kataszteri birtokvázlata, 1907. Szerk. Godán András kat. mérnök. Hvk. 22. 29 5 Az 1904-1906. évi polgári anyakönyveket Öttömös község Polgármesteri Hivatala őrzi. Pusztamérges, Rk. plébánia irattára, Kereszteltek anyakönyve I. 1918. július 28. - 1939. december 31., Esketési anyakönyv I. 1918-1941. 29 6 BÁLINT Sándor 1976. 208. 160
