Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 10. Ötömös

Batancs, Bánóczki, Berta, Bite, Bodó, Börcsök, Csordás, Csóti, Daka, Dicső, Dobó, Dóczi, Engi, Farkas, Fődi, Gárgyán, Hegedűs, Huszta, Ilovai, Jakus, Jójárt, Katona, Kazi, Király, Kiri, Kisguczi, Kismárton, Kispál, Kószó, Kothencz, Lasancz, Makra, Martonosi, Mulati, Nacsa, Ördög, Pálfy, Palotás, Pap, Paplógó, Rutai, Savanya, Szabó-Galiba, Szécsi, Szélpál, Szögi, Szűcs, Tanács, Vecsernyés, Visnyei, Volford, Vóneki. Az egyházi anyakönyvekből azt is tudjuk, hogy legtöbb család SzegedAlsótanya Átokháza kapitányságából települt Ötömösre, s őket a Királyhalom és Csórva kapitányságból áttelepülők követik. Átokháza és Csórva kapitányságban, az 1852-től parcellázott, „tízéves" városi bérföldeken sok olyan kishaszonbérlő lakott, akinek 10 holdas bérlete az öröklés folytán aprózódott, s emiatt családja nem tudott azon megélni. A városi haszonbérlet átruházható volt, így elvándorlásuk nem ütközött akadályba. Nem mellékes körülmény, hogy Átokháza és Csórva Ötömössel szomszédos bérföldjei hasonló természetföldrajzi adottságúak, ahol a szegedi haszonbérlők megtapasztalták a homok megkötésének és művelésének nehézségeit. De érkeztek családok Mórahalom, Domaszék kapitányságból, tehát Szeged belső, a városhoz közeli határrészeiről is, ahol az örökföldek a 19. század végére igencsak elaprózódtak. Összesítő kimutatást a szeged-alsótanyai telepesek területi megoszlásáról azért nem készítettünk, mivel a lelkészek sok esetben csak Alsótanyát vagy az 1892-ben létesült Szeged-Alsóközpontot jegyezték be a keresztelési és a halotti anyakönyv megfelelő rovatába. Szeged-Felsőtanyáról két család települt a pusztára: Sándor Jánost és feleségét Harmath Annát még Kisteleken anyakönyvezték, Ferenc és Anna gyermeküket az egyházi anyakönyv csengelei, Erzsébetet szeged-felsőközponti születésűnek jelöli, ahol 1891-ben létesült tanyai közigazgatási központ és épült kápolna. Áttelepülésük előtt Csengele kapitányságban lévő tanyán laktak. Pár évvel utóbb költözött Felsőtanyáról Ötömösre a Virgoncz-család. Kutatásaink új hozadéka a bácskai Tisza .mente kisvárosából: Magyarkanizsáról érkező családok migrációja. 1907-ig a következő kanizsaiak vettek földet és építettek tanyát a pusztán:

29

7 Apró János (1865-1943) - Bella Mária (1875-), Bella Ágoston-Apró Anna (1852-1939), Bálint András-Apró Borbála (18481939), Balla Gergely, özv. Bakota Imréné, Barát Lukács, Bucsánszki István (1866-1946)-Kecskés Anna (1875-1960), Bús Pál (1880-), Kis Mátyás (1868- )Oláh Rozália (1875- ), Nagy György (1874- )-Rekeczki Verona (1878- ), Nagy János ácsmester (1877- )-Rekeczki Teréz (1879-), Rekeczki Péter-Nagy Viktória, Sarnyai György (1875- )-Muhi Viktória (1877-), Soós Illés, Szabados János. Visszaemlékezéseink szerint negyvenegynéhány magyarkanizsai család vásárolt földet Ötömösön, nagyrészük a Papok bokra

ban: a puszta legsivárabb ré29

7 Forrásaink: 1907. évi kat. birtokvázlat és a 10. jegyzetben hivatkozott anyakönyvek. Magyarkanizsa a 18. században mezőváros, majd község, 1908-ban kapott újra városi rangot. 161