Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 2. Bócsa - 3. Páhi - 4. Csengőd
A csengődi tanyák és szőlőbeli házak térbeli fekvése 1913-ban A dűlő neve Kullér puszta Kis-Csengőd Tanya 14 23 48 10 L_ 96 Szőlőbeli ház Nagy-Csengőd 20 Tabdi puszta Páhi puszta Összesen: 20 A kataszteri térkép alapján számba vehető, mennyire voltak kiépültek 1913-ban a csengődi tanyák. Fölfigyeltem számos, magában álló, kétosztatúnak vélt hajlékra - ezek között még földbe mélyített házak is lehettek —, és ezeket megkülönböztettem a típusos, három osztató tanyáktól: Huszonkét évvel a parcellázás után ez eléggé sanyarú képet mutat a 20. századelő csengődi tanyáiról. Két körülményt kell figyelembe vennünk az adatok mérlegelésénél: 1. a Bethlen-birtok eladása után legalább a századfordulóig jelentős volt az elvándorlás, jövés-menés okozta tulajdonosváltás, 2. a kis földeken megtelepülök nem tudtak lovat, szarvasmarhát tartani, ezért a mezővárosok, falvak határából és nagyobb pusztabirtokokról ismert paraszttanyák itt nem (vagy alig) épülhettek. A kis homokföldek birtokosai szőlőben keresett napszámból és részesaratásból éltek. A falunak három hosszanti és két keresztutcája volt. A római katolikus templom a vasútállomásra vivő széles utcán épült, és körülötte még állt a Bethlen-major 2-3 épülete. A falusi porták nagyobb részén kis parasztházak sorjáztak, voltak beépítetlen telkek, és szinte minden telken telepítettek szőlőt. A 100 holdon felüli birtokosok közül az első világháború előtt föltűnően kevesen létesítettek nagyobb szőlőtelepet. Az 1912. évi gazdacímtárban Páhi nagyközség birtokosai még együtt szerepelnek, és 42 közül csak 6-nak volt jelentős telepítése: Mohás Róbert 110 holdas gazdálkodó 34 hold, Barát Gyula 117 holdas gazda 25 hold, a 258 holdat birtokló Kovács László 12 hold, Ormódy Béla és Sarlay Sándor dr. 10-10 hold, Deutsch József 1557 holdas birtokos 7 hold szőlőt bírt. 15 9 Azért szükséges ezt aláhúznunk, mert a filoxéra pusztítása '5' RUBINEK Gyula 1912. 546. 1 kis épület volt 21 tanyán 1 épület 2 épület 3 épület 53 " 16 " 6 " 96 tanya 103
